„A sztrájk alapjog! - nagy kockásinges találkozó” címmel tartottak a Kossuth téren nagygyűlést a tanárok. A rendezvény a március 16-án kezdődő határozatlan ideig tartó tiltakozó akció része, de tulajdonképpen már 2016-ra nyúlik vissza. Mint a Tanítanék Mozgalom képviselői mondták: azóta sajnos "nem előre mentünk, hanem hátra".
A rendezvényen beszédet mondott számos társszakszervezet vezetője, a Tanítanék Mozgalom képviselői, továbbá a szülők, a diákok, és a pedagógusok képviselői. Színpara lépett Nagy Ervin az RTL A Tanár című sorozatának címszereplője is.
A mostani tanári tiltakozó akcióhullámot a kormány – szokás szerint – próbálja a politikai térbe tolni, mondván, hogy miért pont a választások előtt lángolt fel a tiltakozó akció. A pedagógus szakszervezetek, illetve a tiltakozással egyetértők viszont hangsúlyozzák, ez már csak azért sincs így, mert a tiltakozás egészen 2016-ra vezethető vissza. Korábban leírtuk, hogy mik voltak a 2016-os, egy miskolci iskolából induló, de országos mozgalommá, a Tanítanék Mozgalommá kinövő akciósorozat okai és a kockásing, mint jelkép gyökere.
A 2016-os tiltakozás alapját képező nyílt levélben megfogalmazott problémák azóta nemhogy csökkentek, hanem tovább súlyosbodtak. A tanárok túlterheltek és alulfizetettek, a diákok szintén túlterheltek, miközben a tananyag egyre inkább távolodik attól, ami valóban szükséges volna, hogy megállják a helyüket a 21. században, a magyar közoktatás teljesítménye tartósan beállt az uniós sereghajtók közé. A magyar iskola eredménytelen és méltánytalan, ahogy nemrég Knausz Imre oktatáskutató mondta lapunknak: az a műveletlenség újratermelésnek intézménye.
Erre próbálták felhívni a két nagy pedagógus szakszervezetek által meghirdetett január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájkkal. Ezt azonban az EMMI jogilag próbálta ellehetetleníteni, és a március 16-tól belengetett határozatlan idejű sztrájkot úgy próbálta megakadályozni, hogy az „elégséges szolgáltatás” úgy írja elő, hogy az teljesen láthatatlanná és értelmetlenné tegye a tiltakozást.
Ennek ellenére az szerdán elkezdődött, rengeteg iskola csatlakozott hozzá, számos szervezet, intézmény, közösség és magánemberek fejezeték ki szolidaritásukat, a diákok pedig a Kossuth téren álltak ki a tanáraik mellett.
A kormány bár továbbra is törvénytelennek nevezi a sztrájkot, el-elismeri a pedagógusok követeléseit és azt ígéri, hogy – ha az uniós péntek is besegítenek – javítani fognak a helyzeten. Gulyás Gergely szerint „a tanárok követelései jogosak, azokkal a kormány is azonosulni tud”, bár a sztrájkban nem részt vevő tanároknak köszönte meg a távolmaradást. Kövér László egy lakossági fórumon kijelentette, hogy egyetértenek a pedagógusok követeléseivel. „Épp itt az ideje, és reméljük, hogy lesz módunk és érkezésünk is foglalkozni újra az ő fizetésükkel, jövedelmükkel” – mondta.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a tanársztrájkot ugyanakkor továbbra is kormányellenes kampányakciónak minősítette.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
