A szülés sok nő számára nem felszabadító élmény, hanem trauma, amelynek következményei hónapokkal később is megmaradhatnak. Egy brit elemzés szerint évente több mint 15 ezer nő szenvedhet úgy szüléshez kapcsolódó PTSD-ben, hogy a problémát nem ismerik fel.
Miért nem tudunk egyszerűen fellélegezni, ha meginog vagy véget ér egy nyomasztó politikai korszak? Prof. Dr. Menyhért Anna traumakutató és Prof. Dr. Unoka Zsolt pszichiáter szerint ilyenkor nemcsak politikai, hanem idegrendszeri és társadalmi utórengésekkel is számolni kell: a félelem, a düh, a szégyen, a hallgatás és a morális sérülés nem tűnik el attól, hogy kimondjuk, vége. Az egyik tábor súlyos kiábrándulást él át, míg a másik az eufória ellenére sokáig ugyanabban a védekező üzemmódban működik tovább, míg mindkét oldal átéli a kimerültséget, ürességet, indulatot vagy furcsa szorongást.
Az elmúlt évek politikai légkörében és a választások körül sokan nem egyszerű győzelemérzésről vagy csalódottságról számoltak be. Sokkal inkább testi-lelki kimerültségről, szorongásról, ürességről vagy apátiáról. Mit jelent az, ha egy társadalom hosszú időn át úgy működik, hogy az emberek életét a legapróbb szinten áthatja a politika, miközben egyre kevésbé érzik, hogy valódi ráhatásuk lenne a közös ügyeikre? Ha nem is nevezzük politikai traumának, miért fontos érteni, hogy nem pusztán egyéni megélésekről van szó?
Az Egyesült Államokban 14 millió felnőtt szenved olyan súlyos mentális betegségben, ami a mindennapos életvitelét is befolyásolja.
Rahmanullah Lakamal tíz éven át volt egy különleges afgán egység tagja, az al-Kaidához és az Iszlám Államhoz köthető terroristák elfogásában, likvidálásában vett részt.
A néhány éve úton-útfélen szajkózott virtuális valóságot és metaverzumot a mesterséges intelligencia taszította ki a közbeszédből. De azért nem érdemes teljesen megfeledkezni a technológiáról – ez olvasható ki abból a kínai kutatásból, amely szerint „a metaverzum-alapú mentális egészségügyi alkalmazások” ígéretes változásokat hozhatnak a mentális rendellenességek kezelésében.
Kenyában pert indítottak a Meta ellen a tömegesen megállapított diagnózisok miatt.
Egy hosszúkövetéses vizsgálat során arra jutottak kutatók, hogy a gyerekkorban elszenvedett traumák még életünk utolsó időszakában is hatalmas lelki fájdalmat okozhatnak.
A cél természetesen a mentális egészség fejlesztése.
Általános tapasztalat a pszichológusi praxisokban, hogy megnövekedett az igény a traumaterápiákra. A tájékozódás azért is fontos, mert a traumák feldolgozására nincs univerzális recept, sem instant megoldás, függetlenül a módszertanok hatékonyságától és népszerűségétől. A technikánál pedig talán még fontosabb a terápiás kapcsolat és a megfelelő szakember.
Egy katona, David Metcalf segélykiáltása és öngyilkossága kellett ahhoz, hogy az amerikai Védelmi Minisztériumnál elkezdjék vizsgálni, milyen hatást gyakorol az agyra a fegyverek elsütése. Öt év pedig ahhoz, hogy az információ eljusson az amerikai haditengerészethez.
Minél rosszabbul alszik valaki, annál nehezebben felejti el a múltbeli negatív, traumatikus emlékeit, és minél többet szorong ezek miatt, annál rosszabbul alszik.
Sok mindent befolyásol, hogyan tekint rá a kismama.
Tekintve az izraeli-palesztin összecsapásokat, sajnos a téma közben még aktuálisabb lett.
A gyerekek telefonfüggősége, az idősek történelmi félelmei, a közösségi média képernyőhöz szögező mechanizmusai – csupa olyan tényező, amelyek a fogékonyaknál lelki bajokat okozhatnak az újabb közel-keleti válság napjaiban.
A traumatikus tapasztalatokra jellemző, hogy töredékesen tárolódnak el az idegrendszerben. Az egyik legnépszerűbb traumaterápiás módszer segítségével a gyötrő mozaikszerű pillanatok egységes, elmesélhető és feldolgozható emlékekké válhatnak.
Ezekben a hetekben sajnos különösen aktuálissá válik és sokáig velünk marad a poszttraumás stressz szindróma jelensége, de mi is ez a viszonylag későn felfedezett állapot? És miért érintheti azokat is, akik tanúk és támogatók? Füredi Éva, a Psziché Műhely krízisintervencióval foglalkozó mentálhigiénés szakemberének írása.
Vajon igaz, hogy a legnagyobb tragédiák magukban hordozzák az újrakezdés lehetőségét is? Vagy előfordulhat, hogy csak az elménk védekezik?
Szorongásos zavart, poszttraumás stressz szindrómát (PTSD-t) élhetnek át azok a fekete amerikaiak, akik faji megkülönböztetésnek vannak kitéve – állítják amerikai kutatók.
Egyre több okosóra, sőt fitneszkarkötő is kínál alvásfigyelési funkciókat. Azonban egy, az Apple Watchra készült újdonság jóval tovább megy ezeknél: segít a traumás rémálmokban szenvedőknek a pihentetőbb éjszakai alvásban.
