Két furcsa jelenséget is sikerült megfigyelniük a tudósoknak a Tejútrendszer szívének közelében. A King’s College London kutatói úgy vélik, hogy mindkettő mögött egy feltételezett részecske húzódhat meg, ami akár a sötét anyag iránti kutatást is felgyorsíthatja.
A Birminghami Egyetem tudósainak most először sikerült modellezniük, miként néz ki a fényt alkotó részecske. Eredetileg nem ez volt a céljuk, így dupla sikernek örülhettek.
Brit csillagászoknak sikerült egy olyan modellt kidolgozniuk, ami még azelőtt jelzi a koronakidobódást, hogy a részecskék elindulnának a Föld felé.
Kanadai kutatók korábban úgy gondolták, egy olyan kis detektor, mint amit ők használnak egy földalatti bányában, nem képes nagy érzékenységgel kimutatni a neutrínókat. Kiderült, tévedtek.
Az Egyesült Államok nyugati partvidékén továbbra is komoly gondot okoznak a szárazság miatt kialakuló futótüzek. Részben ezért, részben pedig az úgynevezett Rayleigh-szórás miatt Oregon államban skarlátvörös lett az ég.
Másodjára is ugyanazt tapasztalták magyar kutatók egy kísérletben, ez egy új részecske létezését jelentheti.
Újdonsült édesanyák placentáján részecskeszennyeződést, koromszerű lerakódást figyeltek meg.
Eddig csak elméletben feltételezték ezeknek a részecskéknek a létét, most bizonyítékot is találtak rá.
Egy nagyon precíz, lézeres mérőeszköz segítségével most először sikerült megmérni az antianyag (konkrétan egy antihidrogén-atom) optikai spektrumát az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi kutatóközpontjában. Az eredmény jelentős előrelépésnek számít az egyelőre a tudósok számára is kissé rejtélyes antianyag megismerésében.
A más részecskék tömegéért felelős "isteni" Higgs-bozonhoz hasonlatos részecske játszhat közre a szupernóva-robbanásokban - állítják brit kutatók, akik elméletüket az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) tesztelik majd.
A részecske- és magfizika egyik legfontosabb területén, a hadronok kutatásában világelsőnek számítanak a magyarok- derül ki egy frissen közzétett szcientometriai elemzésből, vagyis a tudományos cikkek idézettségét alapul vevő rangsorból.
A látható világegyetemet alkotó pozitív töltésű szubatomi részecskékről, a protonokról kiderült, hogy méretük négy százalékkal kisebb, mint azt korábban gondolták - olvasható a Nature című tudományos szaklapban megjelent tanulmányban.
Először észlelhették a sötét anyagot - adta hírül a National Geographic News, ami feltétlenül izgalmas hír, bár egyelőre a lap szerint sem biztos a felfedezés. Különösen azért nem, mert egyrészt a tudósok szerint még az sem egyértelmű, hogy létezik-e egyáltalán a sötét anyag. Ha pedig sikerült valóban észlelni, akkor sem feltétlenül az első ilyen esetről van szó.
