szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

A részecske- és magfizika egyik legfontosabb területén, a hadronok kutatásában világelsőnek számítanak a magyarok- derül ki egy frissen közzétett szcientometriai elemzésből, vagyis a tudományos cikkek idézettségét alapul vevő rangsorból.

A hadronok kvarkokból és gluonokból álló elemi részecskék, olyan részecskék, amelyek az erős kölcsönhatás révén jönnek létre. Legismertebbek közülük a barionok, amelyek - az atommagokat alkotó - protonokat és a neutronokat is magukba foglalják.

A hadronkutatás a mai fizika egyik legfontosabb ága, nem véletlenül hívják a világ legnagyobb részecskegyorsítóját is Nagy Hadronütköztetőnek. A magyar fizikusok e területen kiváló eredményeket értek el, amit a Thomson Reuters szcientometriai elemzése is alátámaszt. Eszerint az egy cikkre jutó hivatkozások listáján Magyarország Izraelt, Horvátországot, Dániát, Romániát, valamint Tajvant megelőzve végzett az élen a világ országai között.

A hír kapcsán az mta.hu-nak nyilatkozott Csörgő Tamás fizikus, aki a hvg.hu figyelmét is felhívta a Thomson Reuters elemzésére. Csörgő az akadémia honlapján olvasható nyilatkozatában hangsúlyozza: „Objektív statisztikai adatok is igazolják, hogy a magyar kutatók tudományos teljesítménye kimagasló. Ez egy nagyon jelentős nemzetközi elismerés, amire okkal lehetünk büszkék”.

2000 és 2010 közötti cikkeket összesítettek

A kutató tájékoztatása szerint a 2000. január 1-je és 2010. június 30-a közötti időszakot áttekintő vizsgálatban 82 ország részecske- és magfizikai tudományos publikációit három mutató, a hivatkozások, a publikált cikkek és az egy cikkre eső hivatkozások száma alapján rangsorolták az elemzők.

A magyar részecske és magfizikusoknak (egészen precízen a hadronütköztetők fizikusainak) 194 tanulmányuk jelent meg, és ezeket összesen 7735 alkalommal idézték más tudományos publikációkban, ami átlagosan csaknem 40 hivatkozásnak felel meg cikkenként. Ez az arány a második helyen álló Izrael esetében 34, míg a képzeletbeli dobogó harmadik helyét elfoglaló Horvátország esetében 30. 

Csörgő neve is szerepel a legidézettebb cikkek szerzői között, de megemlíthetjük, hogy a hvg.hu az elmúlt hetekben számolt be egy olyan kísérletről, amely a magyar fizikus nevéhez fűződik, de még nem hivatkozhatott rá túlzottan sok kollégája. A Harvard Egyetemen és a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében egyaránt tevékenykedő tudósnak és munkatársainak ugyanis alig néhány hete sikerült a valaha volt leggyorsabb tömegvesztést megfigyelniük és leírniuk.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Tragikus véget ért a koronavírus utáni első belga bicikliverseny

Tragikus véget ért a koronavírus utáni első belga bicikliverseny

Nem bűn nassolni, de ha túlzásba visszük, nem fogunk tetszeni magunknak

Nem bűn nassolni, de ha túlzásba visszük, nem fogunk tetszeni magunknak

Vidéken úgy plázáztak a magyarok, mintha nem is lett volna koronavírus-járvány

Vidéken úgy plázáztak a magyarok, mintha nem is lett volna koronavírus-járvány