A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A hadronok kvarkokból és gluonokból álló elemi részecskék, olyan részecskék, amelyek az erős kölcsönhatás révén jönnek létre. Legismertebbek közülük a barionok, amelyek - az atommagokat alkotó - protonokat és a neutronokat is magukba foglalják.
A hadronkutatás a mai fizika egyik legfontosabb ága, nem véletlenül hívják a világ legnagyobb részecskegyorsítóját is Nagy Hadronütköztetőnek. A magyar fizikusok e területen kiváló eredményeket értek el, amit a Thomson Reuters szcientometriai elemzése is alátámaszt. Eszerint az egy cikkre jutó hivatkozások listáján Magyarország Izraelt, Horvátországot, Dániát, Romániát, valamint Tajvant megelőzve végzett az élen a világ országai között.
A hír kapcsán az mta.hu-nak nyilatkozott Csörgő Tamás fizikus, aki a hvg.hu figyelmét is felhívta a Thomson Reuters elemzésére. Csörgő az akadémia honlapján olvasható nyilatkozatában hangsúlyozza: „Objektív statisztikai adatok is igazolják, hogy a magyar kutatók tudományos teljesítménye kimagasló. Ez egy nagyon jelentős nemzetközi elismerés, amire okkal lehetünk büszkék”.
2000 és 2010 közötti cikkeket összesítettek
A kutató tájékoztatása szerint a 2000. január 1-je és 2010. június 30-a közötti időszakot áttekintő vizsgálatban 82 ország részecske- és magfizikai tudományos publikációit három mutató, a hivatkozások, a publikált cikkek és az egy cikkre eső hivatkozások száma alapján rangsorolták az elemzők.
A magyar részecske és magfizikusoknak (egészen precízen a hadronütköztetők fizikusainak) 194 tanulmányuk jelent meg, és ezeket összesen 7735 alkalommal idézték más tudományos publikációkban, ami átlagosan csaknem 40 hivatkozásnak felel meg cikkenként. Ez az arány a második helyen álló Izrael esetében 34, míg a képzeletbeli dobogó harmadik helyét elfoglaló Horvátország esetében 30.
Csörgő neve is szerepel a legidézettebb cikkek szerzői között, de megemlíthetjük, hogy a hvg.hu az elmúlt hetekben számolt be egy olyan kísérletről, amely a magyar fizikus nevéhez fűződik, de még nem hivatkozhatott rá túlzottan sok kollégája. A Harvard Egyetemen és a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetében egyaránt tevékenykedő tudósnak és munkatársainak ugyanis alig néhány hete sikerült a valaha volt leggyorsabb tömegvesztést megfigyelniük és leírniuk.
