#régészet

Lehet, hogy megtalálták a világ legnagyobb földalatti városát

A világ legnagyobb ősi földalatti városát találhatták meg a törökországi Kappadókiában. A Hürriyet Daily News című török lap beszámolója szerint egy új városnegyed építése közben egy 5000 éves, legalább hét kilométer összjárathosszúságú földalatti városra bukkantak a nevsehiri erőd alatt. Az újság a 2014-es év régészeti felfedezésének minősítette a barlangváros megtalálását.



Miniatűr szobor okozott nagy örömet a régészeknek

Artemisz istennőt ábrázoló aprócska szobor töredékére bukkantak osztrák régészek az epheszoszi Artemisz-templom maradványainak egyik rétegében, a mindössze 3,6 centiméteres alak igazán "nagyszabású lelet" az Osztrák Régészeti Intézet (ÖAI) szerint.


Rég örültek ennyire egy kőbaltának

Kőkorszaki fanyelű kőbaltát találtak egy feltáráson Dániában. A rendkívül ritka, neolitikumból származó lelet több mint ötezer éves lehet – számolt be a BBC News.



Újabb titkokat rejthetnek a Seuso-kincsek

A Franciaországban talált, az utóbbi négy évben az USA-ban restaurált és kutatott Berthouville-i kincs analógiát jelenthet számunkra elképzelni, milyen a jelenleg ismertnél jóval nagyobb, akár 248 ezüsttárgyból álló Seuso-kincs. Az amerikai szakemberek új eljárásokkal olyan feliratozásokat is felfedeztek a Berthouville-edényeken, amelyek eddig szabad szemmel nem voltak láthatók. Érdemes lenne ezt az eljárást a magyar kincseken is lefolytatni.


Milliárdok a földben – Jöhet a régészeti magánbiznisz

Nagyobb teret kaphatnak az „autópálya-régészeti” bizniszben a régészeti magánvállalkozások, melyeknek augusztus óta saját érdekvédelmi szervezetük is van. A kulturális örökségvédelmi törvény módosítását egy L. Simon László-nyilatkozat harangozta be, amely valóságos versenyhelyzetet és gyorsabb és olcsóbb feltárásokat ígért ezen a területen a jövőre nézve. A régész-muzeológusi szakma ettől nem lett nyugodtabb, még ha most egyeztetnek is velük.




Újabb angol király sírját keresik

Kutatások kezdődtek a walthami apátság területén olyan bizonyítékok után, amelyek alátámasztanák azt az elméletet, hogy II. Harold angol király túlélte az 1066-os hastingsi csatát.








Az ősemberek képzelőerejére is hatott a tűz felfedezése

A tűzgyújtással nemcsak a táplálkozás minősége javult, de az ősi emberi közösségek kultúrája, a gondolkodás, a képzelőerő is fejlődött, mert az éjszakába nyúló, tűz körüli teendők meghosszabbították a napot, az ott zajló beszélgetésekkel megerősödtek a társadalmi hagyományok - állapította meg egy amerikai antropológus, aki negyven éven át tanulmányozta a mai busmanok mindennapjait.