A dinoszaurusztollak evolúciója követhető nyomon a Kanada nyugati részén talált nyolcvanmillió éves borostyánlelet segítségével; az őskori gyanta elemzését a Science pénteki számában ismertetik az Albertai Egyetem kutatói.
Őskori gigászok párharcának lehetett a helyszíne a paleocén korban a "kolumbiai" trópusi őserdő, ahol a valaha élt legnagyobb kígyófajta fosszíliái után hatméteres krokodil megkövesedett maradványai kerültek elő.
Színes gyékényszoknyát viseltek 5900 éve az "örmény" asszonyok - a korabeli "divatról" tanúskodik az a lelet, amelyre egy barlangban bukkantak a kaukázusi ország dél-keleti részén, Areni falu közelében.
Egy ősi bronz tükör ritka példányára bukkantak Északnyugat-Kínában 15 darab cserépedénnyel és egy vas baltával együtt – adta hírül Senhszi (Shaanxi) tartományi régészek tájékoztatása alapján a Hszinhua hírügynökség.
A legősibb ismert "cápakeltetőt" tárták fel Kirgizisztán dél-nyugati részén német paleontológusok, a leletek korát kétszáznegyvenmillió évesre becsülik a tudósok. A felfedezésről a Journal of Vertebrate Paleontology szaklapban jelent meg tanulmány.
A régészek a Jarlshof lelőhelyen végeznek feltárásokat, ahol Kr.e. 2500 táján telepedtek meg az őskori "skótok", s Kr.u. a 17. századig folyamatosan lakott volt.
Nyolcezerötszáz éves ujjlenyomatok kerültek elő a törökországi Izmirben, ahol egy újkőkori lelőhelyet tárnak fel a régészek.
Egy gladiátoriskola maradványaira bukkantak Ausztriában, Carnuntum római kori település közelében. Felfedezői szerint az épületegyüttes méretében és összetettségében csak az eddig ismert legnagyobbhoz, a római Colosseum melletti gladiátoriskolához mérhető.
Egy maja palota több mint kétezer éves maradványait fedezték fel egy mexikói ásatáson.
Több őse volt a világ legrégibb nagycsaládjának, mint azt eddig gondolták: újabb bronzkori maradványokra bukkantak a közép-németországi lelőhelyen.
Köralakú alapot találtak egy legendákkal évszázadok óta övezett geometrikus földhalom alatt brit régészek, akik szerint a körformának köze lehet Arthur király mondaköréhez is, sőt, a legendás kerekasztalhoz is.
Marilyn Monroe vagy éppen Rihanna frizurája már az ókori Egyiptomban is divatban volt, múmiakutatások szerint a nílusi nép tagjai egyfajta zselével "hozták formába" hajukat.
Rendkívüli leletek kerültek elő a közép-olaszországi Tarquinia etruszk nekropoliszából: a régészek új sírkamrákat és egy agorát is találtak.
Kilencezer évvel ezelőtti civilizáció nyomait tárják fel Szaúd-Arábiában: a leletek arra utalnak, hogy már akkor háziasítottak lovat emberek.
A dél-franciaországi Nizza egyik barlangjában értékes leletre bukkantak egyetemisták: egy 170 ezer évvel korábban élt fiatal férfi homlokcsontját fedezték fel.
Búvárok egy csoportja rábukkant arra a roncsra a Balti-tenger mélyén, amely minden valószínűség szerint a svéd hadiflotta zászlóshajója volt egykor.
Ókori színházat tárnak fel Törökországban a Bodrum-félszigeten: az amfiteátrumot Kr.e. 400 körül építették.
A római korból származó tizenhat méteres falat fedeztek fel régészek Németországban, a baden-württembergi Hechingenben.
Egy egész hajónyi ókori pénzt találtak a Földközi-tengerben, a dél-olaszországi Pantelleria sziget partjainál. A karthágói eredetű, Kr. e. harmadik századra datált kincsért most is harc folyik, csakúgy, mint az ókorban.
Négyezer éves hajóroncsokat, valamint egy elfeledett óegyiptomi kikötőt fedeztek fel amerikai, egyiptomi és olasz régészek a Vörös-tenger egyik kiszáradt öblében, ahonnan a titokzatos Punt felé indíthattak az egyiptomiak merész expedíciókat.
