A tudomány sokat vitatkozik arról, hogy az üstökösöknek milyen szerepük van abban, hogy a Föld óceánjai kialakulhattak, és egyáltalán: van-e ebben szerepe. A kérdés most eldőlni látszik.
Tíz évig tartó utazás kellett a Rosetta űrszondának, hogy elérje a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstököst, majd ott felvételeket készítsen. A rengeteg képi anyag egy osztrák filmest is megihletett.
A tudósok már rég lezártnak hitték a tavaly megsemmisült Rosetta űrszonda Földdel való kommunikációját, amikor váratlan dolog történt: észrevették, hogy érkezett még egy kép.
Az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája eddig nem látott jelenséget figyelt meg: egy hegyomlást a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön. Az omlás következtében feltárult az üstökösmag belső anyaga.
Alig egy hónappal a Rosetta-misszió befejezése előtt nagyfelbontású kamerával sikerült fotókat készíteni a szondának a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén lévő Philae nevű leszállóegységéről, amellyel július végén szakította meg a kapcsolatot az űrszonda.
Ki gondolta volna, hogy az üstökös tényleg egy repülő kődarab? Erről nyilvánvaló bizonyítékot szolgáltatott a Rosetta űrszonda, amely 330 kilométerre közelített meg egy üstököst. Az Európai Űrügynökség (ESA) által pénteken közreadott kép az űrszonda Osiris keskeny látószögű kamerájával készült. A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst egy órával az előtt fotózták le, hogy elérte 6,5 éves pályájának a Naphoz legközelebb eső pontját. Az égitest másodpercenként mintegy háromszáz kilogramm vízpárát és ezer kilogramm port lövell ki.
Nagyobb károk nem estek a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösben, amikor csütörtökön áthaladt pályájának perihéliumán, vagyis a Naphoz legközelebb eső pontján. Az égitestet az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája kíséri.
Hamarosan, augusztus 13-án jut el pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös, felszínén a Philea leszállóegységgel. A égitestet Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája kíséri.
A Philae megváltoztathatta helyzetét, ami megnehezíti a leszállóegységgel való kapcsolattartást - jelentették be hétfőn a Rosetta-küldetés kölni irányítóközpontjában.
Nagy, időnként beomló üregek rejtőznek a Csuri üstökös felszíne alatt a Rosetta űrszonda felvételeit elemző szakértők szerint.
Kockázatos manővert terveznek az Európai Űrügynökség tudósai. Közelebb akarják navigálni a Rosettát a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz, hogy az űrszonda képes legyen kommunikálni az üstökös felszínén lévő leszálló egységével, és megkezdhessék a kísérleteket az univerzum titkainak feltárására.
Az üstököskutató Philae robotnak még novemberben merültek le az elemei, de a naptól most felébredt.
Továbbra sem válaszol a földi irányítóközpontnak a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutató Rosetta űrszonda Philae robotja, amellyel ismét megpróbálják felvenni a kapcsolatot az Európai Űrügynökség szakemberei.
Tájékozódási nehézségek léptek fel a Rosetta űrszondánál.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutató Rosetta-misszió szakembereinek talán sikerült megfejteniük az égitest felszínén látható "szélnyomok" rejtélyét. Nem szélnyomok azok.
Az üstököst szombaton hat kilométerre megközelítő űrszonda nagy felbontású képei a 67/P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínének szikláit és a "kontrasztos terep meglepő részleteit" mutatták meg - közölte az Európai Űrügynökség.
A feléledt, és egyre aktívabb 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös a Nap felé tartó útján megvált porköpenyétől - olvasható egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányában.
Márciusban kellene felélednie a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegységének, amely most hibernált állapotban van – mondta Jean-Yves Gall, a projektben résztvevő francia űrügynökség elnöke.
Tavasszal még újraébredhet a Rosetta szonda leszállóegysége, de az eredmények eddig is fantasztikusak.
Mielőtt szombat hajnalban lemerültek a tápegységei, a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegysége minden adatot sikeresen továbbított a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén végzett fúrásról - erősítette meg szombaton az Európai Űrügynökség (ESA).
