Tíz évig tartó utazás kellett a Rosetta űrszondának, hogy elérje a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstököst, majd ott felvételeket készítsen. A rengeteg képi anyag egy osztrák filmest is megihletett.
Most először enged komolyabb betekintést saját fejlesztésű mesterséges intelligenciája működésébe a Facebook. A Rosetta a rendszerbe felkerülő hatalmas tartalommennyiség tisztán tartásáért felel.
A tudósok már rég lezártnak hitték a tavaly megsemmisült Rosetta űrszonda Földdel való kommunikációját, amikor váratlan dolog történt: észrevették, hogy érkezett még egy kép.
Európai csillagászok elindították utolsó útjára csütörtök éjjel a Rosetta űrszondát, amely 67/P Csurjumov/Geraszimenko nevű üstökösre zuhan küldetése végén – közölte az Európai Űrügynökség.
Egy hete maradt hátra a Rosetta űrszondának, amely még az utolsó pillanataiban is képeket készít majd.
Több mint két hét hallgatás után ismét kommunikált a Rosetta űrszondával a 67P/Csurjumov-Greaszimenko üstökösön lévő leszállóegysége, a Philae - jelentette be pénteken az Európai Űrügynökség (ESA).
Több mint száz vízjégfoltot fedezett fel az Európai Űrügynökség (ESA) űrszondája, a Rosetta nagyfelbontású és kis látószögű OSIRIS (Optical, Spectroscopic, and Infrared Remote Imaging System) felvevőrendszere a Csuri, azaz a 67P/ Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínén.
2016. szeptember végéig meghosszabbítják a Rosetta űrszonda küldetését – jelentette be kedden az Európai Űrügynökség.
Először lehettek tudósok szemtanúi egy porszökőkút keletkezésének egy üstökösön a Rosetta űrszonda műszereinek segítségével – közölte a Naprendszerkutató Max-Planck Intézet és a Német Űrügynökség.
Az eddigi legnagyobb felbontású felvételt továbbította a Földre a Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű üstökösről. Az űrszonda OSIRIS kamerája a fotót február 14-én készítette, amikor a Rosettának sikerült hat kilométerre megközelítenie az üstököst.
Közvetlen közelről vizsgálhatja meg a hétvégén a Rosetta űrszonda a Csuri becenevű üstököst.
A Rosetta űrszonda folytatja tudományos küldetését a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül, amelyen november 12-én landolt az űrjármű Philae leszállóegysége - olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján.
A Philae minilabor az üstökös légkörében olyan szerves vegyületet talált, amely az élet alapját jelentő szénatomot is tartalmazza.
Egy szikla árnyékában landolt az üstökös felszínén a Rosetta űrszonda leszállóegysége, ezért lehet, hogy áram nélkül marad a Philae, ha lemerült az akkumulátora. A napelemeit nem lehet ugyanis energiatermelésre használni ilyen körülmények között.
Az Európai Űrügynökség által irányított leszállóegység első fotója földet ért. Nem sok minden látszik.
A Rosetta leszállóegysége szerdán este sikeresen landolt a a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, a Földtől 500 millió kilométerre, de elsőre nem tudta magát szigonyokkal rögzíteni a felszínen. Ma reggelre ez is összejött.
Az Európai Űrügynökségnek (ESA) és a Rosetta-misszió magyar közreműködőinek is gratulált Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár szerdán, amikor sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön. Magyar szakemberek vettek részt többek között a leszállóegység pordetektorának fejlesztésében is.
Szerdán sikeresen landolt a Phiale-leszállóegység a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől. Egy videografika segítségével ön is megnézheti a folyamatot.
Sikeresen landolt a Phiale-leszállóegység a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől – jelentették be a darmstadti irányítóközpontban. A szakemberek közölték, hogy a leszállóegység mintegy négy centiméterre süllyedt az üstökös felszínébe, mivel szigonyai "nem lőttek ki" a tervek szerint.
Az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti űrközpontjában megerősítették, hogy sikerült rádiókapcsolatot létesíteni a Rosetta űrszonda Philae nevű robotjával, egy minilaboratóriummal, a terveknek megfelelően két órával a szondáról való leválása után.
