A Bloomberg számára írt véleménycikkben Alexandra Prokopenko úgy értékeli, hogy a megtorló intézkedésekkel nem sikerült ugyan bedönteni az orosz gazdasági erődöt, de a Nyugat körös-körül időzített bombát tett az építmény falai alá.
Nemcsak Putyin vezető gárdájának tagjaiból menekültek sokan külföldre a Prigozsin-puccs idején, de sokan igyekeztek szabadulni a rubeltől is Oroszországban, mert a hatalom megingása komoly bizonytalanságot okozott. Ezért a rubel is gyengült – az orosz elnök hiába közölte a sanghaji virtuális csúcs résztvevőivel, hogy Oroszországban a hatalom stabil.
Ennek részben az az oka, hogy Putyin csak rubelben hajlandó elfogadni a fizetést a földgázért, részben pedig a moszkvai nemzeti bank ügyes politikája, amelyet az orosz elnök meg is dicsért.
A rubel árfolyamának mozgása szorosan követte az északi-tengeri Brent olajtípusét, amelynek ára hétfőn 0,3 százalékkal esett pénteki jegyzéshez képest. Az orosz Rosbank (Roszbank) elemzői szerint a kőolaj árának esése és a rubel további gyengülése azt is tükrözi, hogy az Egyesült Államokban egyre több olajfúró tornyot helyeznek üzembe.
A rubel csaknem 8 százalékkal erősödött a dollárhoz képest a hét eleje óta, csütörtök délután a december 26. óta a legerősebb szinten állt.
Tizenöt havi mélypontjára esett a lengyel zloty árfolyama az euróval szemben a bankközi devizapiacon az orosz rubelválság nyomán.
Megállíthatatlanul gyengül a rubel a dollárhoz képest azután is, hogy az éjszaka az orosz jegybank drasztikusan, 650 bázisponttal 17 százalékra emelte az irányadó kamatot.
A rubel gyengülése kedvezőtlenül hat magyar vezető részvényekre is az elemzők szerint.
Drasztikus mértékű kamatemelést jelentett be hétfő este az orosz jegybank a rubel árfolyamának védelmére és az infláció megfékezése érdekében: keddtől az eddigi 10,5 százalék helyett 17 százalék az irányadó kamat.
