Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
77 rubel alá is csökkent egy euró ára egy rövid időre, márpedig itt 2020 júniusa óta nem járt. A Reuters szerint ez egyértelműen annak köszönhető, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bebizonyította: nem viccel, és valóban rubelben követeli a fizetést a földgázért, aki pedig nem így fizet, nem kap földgázt. A zsarolás tehát egyelőre kifizetődőnek látszik, Putyin elnöknek pedig gyorsan eredményt kell produkálnia gazdasági fronton is.
A szankciók óriási csapást jelentenek az orosz gazdaságra, ennek ellenére az orosz cégek rekord összegű adóbefizetésre készülnek ezen a héten. Ez a várható 3 ezer milliárd rubel nagyon is jól jön az államkincstárnak – forintban ez 15 ezer milliárdot jelent.
Kamatcsökkenés várható
A szankciók miatt, a rubel védelmében a moszkvai nemzeti bank 20%-ra emelte az alapkamatot február végén. Akkor sok befolyásos személyiség próbálta meggyőzni Putyin elnököt, váltsa le a nemzeti bank elnökét, mert a magas kamat megfojtja az orosz gazdaságot. Putyin nemet mondott. A rubel árfolyama lassan visszatért a háború előtti szintre, mert a vásárlók továbbra is vették az orosz földgázt és olajat. Ezért azonban – a szerződésnek megfelelően – dollárban vagy euróban fizettek. Putyin – a nemzeti bank tanácsára – kitalálta, hogy rá kell kényszeríteni a külföldi vásárlókat arra, hogy rubelben egyenlítsék ki a gáz árát. Ily módon ugyanis akaratlanul segítik a rubel árfolyamának az erősödését, holott a szankciók célja pontosan ennek az ellenkezője volt.
Volt, aki ezt nem fogadta el, Putyin pedig beváltotta fenyegetését: szerdán leállította a földgázszállítást Bulgáriának és Lengyelországnak. A magyar kormány már korábban különalkut kötött Moszkvával: vállalta a rubelfizetést, de így tett több más európai ország is.
A nemzeti bank – látva a rubel árfolyamának erősödését – 17%-ra csökkentette az irányadó kamatot április 8-án. Most újabb csökkentésre készül. A Reuters értesülései szerint pénteken azt jelentik be Moszkvában, hogy az új alapkamat 15%-os lesz.
