Kinában már mintegy tízezer évvel ezelőtt, vagyis a világon elsőként kezdtek kölest termeszteni - állapították meg helyi régészek az ország északi részében lévő Hopej (Hebei) tartományban folytatott ásatási munkálatok eredményeire támaszkodva.
Mintegy 15 millió éves, melegkedvelő piton maradványait találták meg a németországi Augsburg környékén. A tudósok szerint ez a legészakibb pitonlelet a világon.
Az emberiség tán legrégebbi "műtermére" bukkantak kutatók, a leletek alapján úgy tűnik, már százezer évvel ezelőtt is állítottak elő színes festéket dekorálásra.
Rézkori és szarmata sírokat, több szarmata és Árpád-kori települést sikerült feltárnia a szolnoki Damjanich János Múzeum régészeinek idén a nagykunsági tározó területén végzett leletmentő ásatás során Tiszagyenda és Kunhegyes között. Az ásatás során az idei szezon leggazdagabb leletanyagát találták.
Egyedülálló antik mozaikot tártak fel Bulgária déli részén, Sztara Zagorában.
A XV.. század közepéből származó "dreihauseni" kőcserép pohár részlete, feltehetően a XV-XVI. században készült palmettás ablakkeretkő, Árpád-kori edénytöredékek, és többféle kút, ciszterna került elő Székesfehérvár palotavárosi településrészén zajló régészeti munkák során.
Gyermekek és lámák földi maradványait rejtő tömegsírt tártak fel Peruban, Huanchaquito közelében.
Emberi lábnyomokra bukkantak régészek Mexikó északi részén - a leletek akár huszonötezer évesek is lehetnek.
A 13. században eltemetett nő szájába szögeket vertek, amiből a régészek arra következtetnek, hogy kortársai esetleg boszorkánynak tartották.
Az Alpokon keresztül vezető egyik legfontosabb út, a Via Claudia Augusta mentén található a birtok. A leleteket a Malser Haidéra tervezett öntözőrendszer kiépítésekor találták meg.
A dinoszaurusztollak evolúciója követhető nyomon a Kanada nyugati részén talált nyolcvanmillió éves borostyánlelet segítségével; az őskori gyanta elemzését a Science pénteki számában ismertetik az Albertai Egyetem kutatói.
Őskori gigászok párharcának lehetett a helyszíne a paleocén korban a "kolumbiai" trópusi őserdő, ahol a valaha élt legnagyobb kígyófajta fosszíliái után hatméteres krokodil megkövesedett maradványai kerültek elő.
Színes gyékényszoknyát viseltek 5900 éve az "örmény" asszonyok - a korabeli "divatról" tanúskodik az a lelet, amelyre egy barlangban bukkantak a kaukázusi ország dél-keleti részén, Areni falu közelében.
Egy ősi bronz tükör ritka példányára bukkantak Északnyugat-Kínában 15 darab cserépedénnyel és egy vas baltával együtt – adta hírül Senhszi (Shaanxi) tartományi régészek tájékoztatása alapján a Hszinhua hírügynökség.
A régészek a Jarlshof lelőhelyen végeznek feltárásokat, ahol Kr.e. 2500 táján telepedtek meg az őskori "skótok", s Kr.u. a 17. századig folyamatosan lakott volt.
Nyolcezerötszáz éves ujjlenyomatok kerültek elő a törökországi Izmirben, ahol egy újkőkori lelőhelyet tárnak fel a régészek.
Egy gladiátoriskola maradványaira bukkantak Ausztriában, Carnuntum római kori település közelében. Felfedezői szerint az épületegyüttes méretében és összetettségében csak az eddig ismert legnagyobbhoz, a római Colosseum melletti gladiátoriskolához mérhető.
Egy maja palota több mint kétezer éves maradványait fedezték fel egy mexikói ásatáson.
Több őse volt a világ legrégibb nagycsaládjának, mint azt eddig gondolták: újabb bronzkori maradványokra bukkantak a közép-németországi lelőhelyen.
Köralakú alapot találtak egy legendákkal évszázadok óta övezett geometrikus földhalom alatt brit régészek, akik szerint a körformának köze lehet Arthur király mondaköréhez is, sőt, a legendás kerekasztalhoz is.
