Szabadkán Orbán Viktor a szerb elnökkel együtt adta át a helyi, felújított zsinagógát. A kormány felújítja ezeket az épületeket, ellenben Nyugaton lebontják őket. Európa sokat kockáztat, ha kicseréli kulturális altalaját.
Szeptember óta bujkált Spanyolországban az a magyar származású szerb állampolgárságú férfi, aki több gyilkosságot is elkövetett, mielőtt a héten elfogták.
Egy péntek délelőtt körülbelül húsz utas várta a szegedi buszpályaudvaron, hogy felszállhasson Budapest felől érkező szabadkai buszra. A hangosbemondóból is elhangzott, hogy indul a járat, de kiderült, mégsem. Változott a menetrend, Szegeden erről azonban állítólag nem tudtak.
Szerbiában tízezer menekült várakozik, hogy legálisan vagy illegálisan bejusson Magyarország területére, és akikkel tudósítónk beszélt, hittek a tisztességes és pozitív kimenetelű magyar elbánásban. Az elutasítást jósló beszámolóknak nem is hisznek. Közben láttuk működésben azt a várólistát, amelynek a létezését is tagadják a magyar hatóságok, mégis tartják magukat hozzá a szerb illetékesekkel és a menekültek választott képviselőivel együtt.
A szerb-magyar határhoz közeli város lakói ellenzik a terveket – számolt be róla a helyi sajtó csütörtökön.
Még a szőke észt lányok is gyanút kelthetnek egy kellőképpen éber helyi lakosban, ha épp a Szegedet Szabadkával összekötő sín mentén gyalogolnak – derült ki a MigSzol szervezte kiránduláson.
Egyre több menekült kísérli meg az átjutást az atombiztosnak hitt kerítésen a szerb-magyar határon. Szabadkán folyamatosan ürül és telik meg a hivatalos és az illegális menekültállomás: attól félve, hogy csapdába esnek a Balkánon, naponta tucatjával próbálnak bejutni menekültek az Európai Unió területére. Mindeközben a nyugat-balkáni útvonalon már az illetékes szervek szerint is humanitárius katasztrófa fenyeget.
Naponta száznál is többen próbálnak átjutni a Szabadka környéki határsávon, ahol a várakozás sem egyszerű. A főként Szíriából, Afganisztánból és Pakisztánból érkező menekültek a szabadkai téglagyárnál bokrok és fák közé ácsolt búvóhelyeiken várják az alkalmas pillanatot vagy a megfelelő embercsempészt. A határátlépés szinte minden esetben sikerrel jár, de a környékről igen nehéz kijutni, néhány kilométeren belül szinte minden csoport összetalálkozik a helyi mezőőrrel vagy egy készenlétis járőrrel.
A szerb állam 2 millió euróval támogatja a Masterplast történetének eddigi legnagyobb, 8,4 millió eurós szabadkai beruházását, mely három ütemben, 2017-re készülhet el. A 25 százalékos önerővel megvalósuló új gyáregységnek köszönhetően ugrásszerűen, 80 millió négyzetméterre emelkedik az éves szinten előállítható üvegszövet mennyisége. A Masterplast, a kelet-közép-európai régió egyik vezető hőszigetelőanyag-gyártó és -forgalmazó vállalata, ezzel Európa három legnagyobb üvegszövetgyártójának egyike lesz.
A magyar kormány a korábban ígért összeg ötszörösével, félmilliárd forinttal támogatja a szabadkai zsinagóga belső terének felújítását.
A szabadkai Népszínház magyar társulata körül kialakult botrány miatt az évad végén menesztik Andrási Attila művészeti vezetőt – jelentették be az illetékesek hétfőn Szabadkán.
Annyi megrendelést kap a Masterplast, hogy Szabadkán is elkezdi az üvegszövetgyártást
A helyszíni beszámolók szerint nem tetszett Kerényi Imrének az a dráma, amit a szabadkai Népszínházban olvastak fel neki, ezért leteremtette az alkotót és megjegyezte neki, hogy „magyar emberből nem főzünk szappant” – írja a Libarius.hu. A kulturális portál szerint a közönség egy része elhűlve hallgatta a miniszterelnöki megbízottat. A szabadkai Magyar Szó viszont úgy számolt be, hogy Kerényi „tökéletesen beszélőképes” színdarabnak nevezte a két művet.
A szabadkai zsidó hitközség elnöke a városban szobrot avató Orbán Viktorral tárgyalt, majd bejelentette: a magyar állam 100 millió forintig terjedő anyagi támogatást ad a helyi zsinagóga belső terének felújításához. A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagógát 1902-ben adták át.
Növelni kell a határátkelők számát Magyarország és Szerbia között, ez hozzájárulhat ugyanis a gazdaság élénkítéséhez és fejlesztéséhez – hangzott el egy konferencián a vajdasági Magyarkanizsán hétfőn.
Egy súlyos és sokáig elhallgatott történelmi traumát állít színpadra Máté Gábor a „tett színhelyén”, Szabadkán és Budapesten. Az 1944-es vajdasági vérengzésről szóló Vörös legfőbb tanulsága, hogy háborús viszonyok közt éppúgy lehet bárkiből tettes, mint áldozat.
Csütörtök éjjel felfüggesztették a vasúti forgalmat a Szabadka és Kelebia közötti nemzetközi vonalon Szabadka közelében, mert ismeretlen tettesek elloptak 350 rögzítőcsavart a sínekről – idézte a baon.hu Bács-Kiskun megyei híroldal a vajdasag.ma délvidéki portált.
Életének 82. évében elhunyt Karna Margit vajdasági színésznő, "a szép beszéd királynője" – írja a Vajdaság Ma délvidéki hírportál.
Béla Duranci 2011-ben kiadott, szerb nyelvű naplója hamarosan magyarul is megjelenik Önéletrajz Kondor Bélával címmel, a Miskolci Galéria és a MissionArt Galéria gondozásában. Ennek apropóján Nagy T. Katalin és Kishonthy Zsolt beszélgetett a szerzővel egykori munkahelyén, a szabadkai Képzőművészeti Találkozó (Likovni Susret) társalgójában, amelynek falán a hatvanas évek óta gyűlnek az itt megfordult művészek és más vendégek aláírásai.
