#Szálasi Ferenc

Zsidókat mentett, összeverték a nyilasok, majd beállt hozzájuk

1944. október 15-én a magyar vezetés megpróbált kiugrani a második világháborúból, de Horthy akciója nem sikerült. A németek által megszállt országban a nyilasok – és vezérük Szálasi – jutott hatalomra, aki még Horthyt is felelősségre akarta vonni. Ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött, de néhány egyéni sors is hátborzongatóan alakult. Akadt olyan eset, amikor valaki zsidómentőből a nyilasok áldozatává vált, végül pedig maga is csatlakozott a kegyetlenkedőkhöz.



György Péter írt Balognak: kitüntetted a Szálasi-kultusz propagátorát

Tudom, hogy számodra Szálasi Ferenc kultusza elfogadhatatlan, különben nem fordulnék hozzád ezzel a levéllel, csakhogy Te mégis kitüntetted a kortárs Szálasi-kultusz lelkes propagátorát – írja Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek címzett, a Népszabadságban megjelent nyílt levelében György Péter esztéta.




Parázs az ugaron – hungarista kiképzőtábor Bőnyben

Még a helyiek is alig tudnak valamit a Győr közelében, Bőnyben évente megrendezett szélsőjobboldali kiképzőtáborról. A Nemzeti Arcvonal a gyöngyöspatai Véderőtől eltérően nem szereti a hajcihőt, a csoport által szervezett paramilitáris táborok mintaként szolgáltak a legtöbb szélsőjobboldali társaság számára. Az Athena Intézet riportja Magyarország egyik legszervezettebb félkatonai gyűlöletcsoportjáról.






Elsunnyogták a nyilasok a Margit híd felrobbanását

Tömegkatasztrófa történt 1944. november 4-én Budapesten: a budapesti Duna-hidak közül elsőként a Margit híd esett el. Német utászok dolgoztak a Margit híd aláaknázásán, amikor a szombat déli csúcsforgalomban – máig tisztázatlan okokból – óriási robbanás történt. A detonáció következtében leomlott a híd Pest és Margitsziget közti része. A halálos áldozatokról máig sincs biztos adat: 100-600 között mozognak az iszonytató számok.