Infláció, háború, korrupció – ezért kell felelnie Trumpnak a félidős választásokon. Jó, hogy Norvégia és Finnország felvette a kapcsolatot Putyinnal, de az eredmény kétséges. A politikailag és gazdaságilag megbénult Franciaország biztonsági kockázat Európa számára. Lula győzelme Brazíliában kemény csapás Trump „Donroe-doktrínája” számára. Témák és vélemények a világsajtóból.
Gideon Rahman biztosra veszi, hogy Európában ki fog tartani a politikai közép, és noha baj van mind a németeknél, mind a franciáknál, nem történik meg az, ami az 1930-as években.
Mit jelent a konzervatív az AfD idején? A német Zeitnek adott interjúban Roger de Weck publicista, elismert Európa-szakértő azt mondja, a CDU a régi törzsi gondolkodásmódnál ragadt.
A Pulitzer-díjas történész-újságíró azt látja, hogy ragadozók vannak hatalmon az amerikai kormányzatban. Azt hiszik, hogy egy olyan mozgalmat képviselnek, amely megváltoztatja az egész világot. Ez a forradalom igen nagy hullámokat ver az 1945 után létrejött demokratikus nemzetközi rendben.
Magyar Pétertől tanulhat a francia politikai közép. Válságot vetít előre az amerikai fegyverhiány. Putyin lehet a következő áldozat saját háborújában. Progresszív programmal kell kirukkolnia a leendő svéd kormánykoalíciónak, ha meg akarja gátolni a széljobb újraerősödését.
George Simion pártja a voksok közel 40 százalékával nyerne egy friss közvélemény-kutatás szerint. Az AUR előrehozott választást sürget.
Az Alternatíva Németországnak (AfD) révén a nácik bukása óta először szélsőjobboldali párt aratott nagyarányú győzelmet az ország egyik tartományában, s ennek a szövetségi köztársaság egészére kiható következményei lesznek. Az aktuális kérdés, sikerül-e kormányt alakítania, amihez egyedül nincs többsége.
Nem helyi baleset, ami Szász-Anhaltban történt, az egész német politikai modell ingott meg. Az AfD diadalába beleremeg Franciaország is. Putyin és Trump számára az Európa-terv megsemmisítéséhez elsősorban Franciaország jelenti az ugródeszkát. Putyin nem veszítheti el ezt a háborút, ezért győznie kell. Témák és vélemények a világsajtóból.
A Georgiai Egyetem professzora, a politikai szélsőségek és a populizmus ismert kutatója arra figyelmeztet a The Guardianben, hogy fogy az idő, amíg még meg lehet fékezni a szélsőjobbot, ezért a földrész liberális pártjainak sürgősen taktikát kell változtatniuk.
A kutatások az AfD győzelmét jósolják, kérdés, meglesz-e az abszolút többsége.
Három okból is válságba jutott az együttműködés a MAGA-mozgalom és az európai jobboldali populisták között, írja Andreas Ernst szerkesztő, aki történészként alaposan beleásta magát a nacionalizmus rejtelmeibe.
Putyin úgy véli, hogy stratégiailag és taktikailag is nála van a kezdeményezés. Még nem szabad leírni az orosz védelmi ipart. A francia példa mutatja, hogy annyira azért nem kell félni a német szélsőjobbtól, hiába erősödik. Nem kell sutba dobni a nemzetközi menedékjogot, mert törvényesen is ellenőrizhető az illegális migráció. Kaphat-e állami temetést Szerbiában a nemrég elhunyt „boszniai mészáros”, Ratko Mladic? Témák és vélemények a világsajtóból.
Harold James az osztrák Pressének adott interjúban azt mondja, hogy a mostani az amerikai történelem egyik leginkább önpusztító elnöksége.
Dezinformáció-kutató szervezetek elemzései szerint már a válság másnapján Kreml-közeli fiókok kezdtek a szélsőjobboldal ízlésének megfelelő, összeesküvés-elméletektől sem mentes üzeneteket terjeszteni a közösségi médiában. A művelet annyira hatékony volt, hogy hat órán belül 720 ezer megtekintést generáltak.
Kérdés, túléli-e a Fidesz vereségét a Tegyük újra naggyá Amerikát! mozgalom és a magyar szélsőjobb szövetsége – erre a kérdésre kereste a választ Marc Felix Ferrao.
Mi vezetett oda, hogy az egykori NDK-ból létrejött német tartományokban ma mindenhol egy szélsőjobboldali párt a legnépszerűbb? – az újraegyesítés óta eltelt időket feldolgozó könyv magyarázatot igen, megoldást viszont nem kínál.
Az amerikai külügyminisztérium kapta a feladatot, hogy anyagi eszközökkel támogassa Trump politikáját Európában. Az USA ismét naggyá tenné Európát – a maga módján, értékeli az akciót a Foreign Policy külpolitikai szaklap elemzője, Sam Skove.
Kezd szétesni a Trump körül felsorakozott szélsőjobbos szövetség, mert a háború, a belpolitikai nyomás és az emelkedő költségek ellentétes irányban húzzák az európai populista jobboldalt – állapítja meg Catherine De Vries professzor, az IE spanyol magánegyetem politikai és gazdasági intézetének helyettes dékánja.
A választási logika idézi elő a változást, mert a közvélemény-kutatások rávilágítottak arra, hogy az európaiak undorodnak Trumptól – írja a brit lapban Jeremy Cliffe, az Európai Külkapcsolati Tanács egyik igazgatója.
A világ örvendezik Orbán veresége miatt, ugyanakkor némiképp aggódik a bolgár választás eredménye láttán – a populizmus azonban még nincs padlón, mert továbbra is jelen vannak a kiváltó okai. Ezt fejti ki a svájci liberális konzervatív lap, a Neue Zürcher Zeitung munkatársa, Benedict Neff.
