Nem tüntetni kell ellene, hanem későbbi erőszakos jogalkotása ellen felvértezni a közintézményeket – véli a szélsőjobboldali AfD-ről a Die Welt elemzője. A párt szerinte ugyanis orbáni mintát követ, annak a pusztítását pedig Magyarországon látni lehet.
Vlagyimir Putyint sarokba lehet szorítani és még csak különösebben félni sem kell ilyenkor tőle: Timothy Snyder szerint a hétvégi lázadás megmutatta, hogy az orosz elnök ilyenkor nem radikális akciókra szánja el magát, hanem felpattan a repülőgépére és menekül.
Kemény kommentárban szedte szét Boris Johnsont a Downing Street 10. egyik tanácsadója.
A magyar származású milliárdos szerint az orosz hadseregről kiderült, hogy papírtigris, ha pedig az Egyesült Államoknak sikerül kiegyeznie Kínával, akkor talán van esély arra, hogy a klímaválságot kezelje az emberiség. Mindezt viszont szerinte nem biztos, hogy a demokrácia is túl fogja élni.
Nincsenek érdemi válaszai a jobboldaliaknak, populistáknak sem az emberek problémáira, de a baloldal – összefogás nélkül – európai szinten is elvérzik ellenük.
A New York Times szerint az EU simán elnézi Görögországnak azt, amiért Orbánnak és Meloninak már odacsap.
A szakértő szerint Putyin végső esetben akár tényleg nyúlhat tömegpusztító fegyverhez is, kínjában akár rögtönzött atombombának tekintheti a zaporizzsjai atomerőművet is.
A lap külpolitikai elemzője szerint Orbán ugyan nem szereti az Európai Uniót, de ki nem lép belőle.
A német lap újságírója szerint nehezen képzelhető el, hogy az Orbán Viktorhoz hű Novák Katalin egyik pillanatról a másikra szembe forduljon a miniszterelnökkel. Sokkal inkább azt látja realitásnak, hogy Novák a vétóval is Orbán akaratát hajthatta végre.
Az amerikai jobboldali média Magyarországot Brüsszel és a nyugati világ alternatívaként állítja be, ahova már a pápa is elismeréssel látogat.
A magyar kormány homokot szór a nyugati együttműködés gépezetébe, közben pedig nem sok érdeklődést mutat afelé, hogy javítsa viszonyát az Egyesült Államokkal. A helyzet viszont a Washington Post szerint egy csapásra változhat – ha 2024-ben a republikánusok átveszik a hatalmat.
Nincs orosz légi fölény Ukrajnában, viszont a NATO egyelőre nincs meggyőződve arról, hogy harci repülőgépekkel is támogatnia kellene az ukránokat. Vannak tagállamok, amik már adtak gépeket, viszont ez a gesztus a Die Welt értékelése szerint csupán jelképes: a két ország ezzel próbálja rávenni a NATO vezető tagállamait, hogy ők is adjanak repülőket.
Rogoff szerint itt az ideje, hogy Európa felfegyverkezzen, hiszen az Egyesült Államoknak – ha beüt a krach – nem lesz arra ereje, hogy egyszerre legyen jelen Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában is.
Magyarország másodjára sem lehet ott a washingtoni nemzetközi demokráciacsúcson. Viszont a NATO-tagállamok közül nem csupán a magyarokat csukták ki: Törökország sem kapott meghívót.
66. hely a 195-ből – szépen lassan csúszik hátra az ország a demokráciákat összevető és rangsorba rendező Freedom House listáján. A szervezet idei jelentésében aprólékosan veszi végig a magyar demokrácia betegségeit: a szűk pórázra kötött sajtót, a független intézmények bedarálását, a bűnüldöző rendszer kézi vezérlését, a rasszizmust és az elnyomást.
A háború tétje a II. világháború utáni Európa stabilitása, a Nyugatnak pedig ahhoz, hogy ezt fenn tudja tartani, sokkal erőteljesebben kellene Ukrajnát segítenie – írja a Financial Times.
Izraelben katasztrófa közelít: az új kormányt még az az uniós intézményrendszer sem köti, ami Orbán Viktor rendszerét akadályozza – írja a világhírű történész a Washington Postban megjelent írásában.
A lap bécsi tudósítója szerint a Fidesz egyre idegesebb a tiltakozások miatt, és naponta küldenek le valakit Debrecenbe, hogy elfojtsák a parazsat, nehogy futótűz alakuljon ki a helyzetből.
Az amerikai elnök a Bloomberg szemleírója szerint abból indult ki, hogy van egy pont, ahol az oroszok hajlani fognak a megegyezésre, az ukránok pedig feladják követeléseik egy részét.
Amerika retteg attól, hogy ha az ukránok győznek, akkor Putyin rendszere úgy fog összeomlani, hogy a térség instabilitása fog veszélyt jelenteni a világra. Garri Kaszparov és Mihail Hodorkovszkij szerint viszont nincs mitől tartani.
