A lap bécsi tudósítója szerint a Fidesz egyre idegesebb a tiltakozások miatt, és naponta küldenek le valakit Debrecenbe, hogy elfojtsák a parazsat, nehogy futótűz alakuljon ki a helyzetből.
Az amerikai elnök a Bloomberg szemleírója szerint abból indult ki, hogy van egy pont, ahol az oroszok hajlani fognak a megegyezésre, az ukránok pedig feladják követeléseik egy részét.
Amerika retteg attól, hogy ha az ukránok győznek, akkor Putyin rendszere úgy fog összeomlani, hogy a térség instabilitása fog veszélyt jelenteni a világra. Garri Kaszparov és Mihail Hodorkovszkij szerint viszont nincs mitől tartani.
Elemzésében a történész azt írja, Németországnak most azon a népen kell segítenie, akiket Sztálin és Hitler is a legdurvábban sanyargatott.
A német lap elemzése szerint az ellenzék most mehetne neki igazán a kormánynak: elégedetlenség tapasztalható országszerte, rohan az infláció, a forint zuhan, a tanárok tüntetnek. Az ellenzék azonban romokban van, így nincs, aki Orbánra tudna rontani, aki ráadásul most pénzt is osztott a településeknek.
Az amerikai lap vezércikke szerint az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy pont olyan hozzá nem értőnek és korruptnak tűnjön, mint ahogyan azt ellenségei el akarják róla hitetni.
Magyarországon járt a New York Times közép-európai irodájának vezetője, és nem volt elragadtatva az ország legfejlettebb részeinek állapotától sem.
A Politico úgy értesült, hogy Lengyelország kiszáll a jogállamisági vitából, szeretnének hozzájutni az uniós forrásokhoz.
A német lap elemzése szerint több ország vezetője is visszarettent attól, hogy Magyarországtól eurómilliárdokat vonjanak el, azonban az EU-nak most nem szabadna meghátrálnia.
A Die Presse szerzője szerint Magyarország páriává vált, amikor barátai legnagyobb ellenségével, a háborús agresszorral állt össze. Wolfgang Böhm elemzése szerint Orbán kinavigálja Magyarországot az Európai Unióból.
A német lap szerkesztője szerint kiderült, hogy a magyar reformterv, amivel Orbánék az Európai Bizottságnál lobbiznak, nem irányul a jogállam visszaállítására, nem állítja helyre a Magyarországon kialakult autokráciát.
Minden eddiginél kevesebben lehetnek azok, sőt, kisebbségbe is kerülhetnek, akik a népszámláláson magukat valamely felekezethez tartozónak vallották.
Charles Kupchan szerint a Nyugatnak kell nyomást gyakorolnia Ukrajnára, meghatározni az ország céljait, arról pedig az ukránoknak valószínűleg le kell mondania, hogy minden olyan területet visszakapnak, amit az oroszok lerohantak.
56 emlékének távol kellene tartania a magyarokat Oroszországtól, ám Debrecenben, a Fidesz hitbizományában senki sem kapcsolja össze a forradalom tragikus leverését a mostani háborúval. Lapszemle.
Az Európai Uniónak dönteni kellett, hogy külső fenyegetés mellett bevállal-e egy belső harcot is, azonban a Financial Times értékelése szerint helyesen tette, hogy bevállalta.
A magyar miniszterelnök és a német kancellár első hivatalos találkozója igen hűvösre sikeredett: Orbán még katonai tiszteletadást sem kapott, ráadásul Olaf Scholz is fontosnak tartja a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást.
Hans Bellstedt szerint arra volna szükség, hogy néhány európai ország szorosabban működjön együtt, a partvonalon hagyva ezzel olyan renitenseket, mint Magyarország vagy Lengyelország.
Putyin háborújában az oroszországi kisebbségekre is rátámadott: tömegesen sorozzák be őket, mintha az elnök a tömeggyilkos háborút egyúttal az ő kiirtásukra is fel akarná használni.
Az olasz kormánykoalíciót megosztja az orosz–ukrán háború: egyedül Meloni foglalt állást Ukrajna mellett, Salvini és Berlusconi egy rossz szót is képtelen mondani Vlagyimir Putyinra.
A Spiegel brüsszeli vezetője szerint jobb későn, mint soha, pont itt volt az ideje Orbánék körmére nézni.
