Magyarország másodjára sem lehet ott a washingtoni nemzetközi demokráciacsúcson. Viszont a NATO-tagállamok közül nem csupán a magyarokat csukták ki: Törökország sem kapott meghívót.
66. hely a 195-ből – szépen lassan csúszik hátra az ország a demokráciákat összevető és rangsorba rendező Freedom House listáján. A szervezet idei jelentésében aprólékosan veszi végig a magyar demokrácia betegségeit: a szűk pórázra kötött sajtót, a független intézmények bedarálását, a bűnüldöző rendszer kézi vezérlését, a rasszizmust és az elnyomást.
A háború tétje a II. világháború utáni Európa stabilitása, a Nyugatnak pedig ahhoz, hogy ezt fenn tudja tartani, sokkal erőteljesebben kellene Ukrajnát segítenie – írja a Financial Times.
Izraelben katasztrófa közelít: az új kormányt még az az uniós intézményrendszer sem köti, ami Orbán Viktor rendszerét akadályozza – írja a világhírű történész a Washington Postban megjelent írásában.
A lap bécsi tudósítója szerint a Fidesz egyre idegesebb a tiltakozások miatt, és naponta küldenek le valakit Debrecenbe, hogy elfojtsák a parazsat, nehogy futótűz alakuljon ki a helyzetből.
Az amerikai elnök a Bloomberg szemleírója szerint abból indult ki, hogy van egy pont, ahol az oroszok hajlani fognak a megegyezésre, az ukránok pedig feladják követeléseik egy részét.
Amerika retteg attól, hogy ha az ukránok győznek, akkor Putyin rendszere úgy fog összeomlani, hogy a térség instabilitása fog veszélyt jelenteni a világra. Garri Kaszparov és Mihail Hodorkovszkij szerint viszont nincs mitől tartani.
Elemzésében a történész azt írja, Németországnak most azon a népen kell segítenie, akiket Sztálin és Hitler is a legdurvábban sanyargatott.
A német lap elemzése szerint az ellenzék most mehetne neki igazán a kormánynak: elégedetlenség tapasztalható országszerte, rohan az infláció, a forint zuhan, a tanárok tüntetnek. Az ellenzék azonban romokban van, így nincs, aki Orbánra tudna rontani, aki ráadásul most pénzt is osztott a településeknek.
Az amerikai lap vezércikke szerint az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy pont olyan hozzá nem értőnek és korruptnak tűnjön, mint ahogyan azt ellenségei el akarják róla hitetni.
Magyarországon járt a New York Times közép-európai irodájának vezetője, és nem volt elragadtatva az ország legfejlettebb részeinek állapotától sem.
A Politico úgy értesült, hogy Lengyelország kiszáll a jogállamisági vitából, szeretnének hozzájutni az uniós forrásokhoz.
A német lap elemzése szerint több ország vezetője is visszarettent attól, hogy Magyarországtól eurómilliárdokat vonjanak el, azonban az EU-nak most nem szabadna meghátrálnia.
A Die Presse szerzője szerint Magyarország páriává vált, amikor barátai legnagyobb ellenségével, a háborús agresszorral állt össze. Wolfgang Böhm elemzése szerint Orbán kinavigálja Magyarországot az Európai Unióból.
A német lap szerkesztője szerint kiderült, hogy a magyar reformterv, amivel Orbánék az Európai Bizottságnál lobbiznak, nem irányul a jogállam visszaállítására, nem állítja helyre a Magyarországon kialakult autokráciát.
Minden eddiginél kevesebben lehetnek azok, sőt, kisebbségbe is kerülhetnek, akik a népszámláláson magukat valamely felekezethez tartozónak vallották.
Charles Kupchan szerint a Nyugatnak kell nyomást gyakorolnia Ukrajnára, meghatározni az ország céljait, arról pedig az ukránoknak valószínűleg le kell mondania, hogy minden olyan területet visszakapnak, amit az oroszok lerohantak.
56 emlékének távol kellene tartania a magyarokat Oroszországtól, ám Debrecenben, a Fidesz hitbizományában senki sem kapcsolja össze a forradalom tragikus leverését a mostani háborúval. Lapszemle.
Az Európai Uniónak dönteni kellett, hogy külső fenyegetés mellett bevállal-e egy belső harcot is, azonban a Financial Times értékelése szerint helyesen tette, hogy bevállalta.
A magyar miniszterelnök és a német kancellár első hivatalos találkozója igen hűvösre sikeredett: Orbán még katonai tiszteletadást sem kapott, ráadásul Olaf Scholz is fontosnak tartja a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást.
