Egy hangfelvételen a szerbiai kormányellenes tüntetésekről rendszeresen beszámoló N1 tévét is birtokló nemzetközi cégcsoport vezérigazgatója biztosítja beszélgetőpartnerét, hogy ígéretének megfelelően le fogja váltani a szerbiai leányvállalat vezérigazgatóját.
Ha az utóbbi másfél évtized mérlegét nézzük, a „baráti” Szerbia és az idén a schengeni övezetbe lépett Románia állampolgárai is nagyobb számban kerültek Magyarországon rács mögé. A legtöbb embercsempész nem szerb, de nem is ukrán.
Nyilván nem egy korszakalkotó felfedezés, hogy a jelenleg hatalmon levő két rendszer (Szerbiában, illetve Magyarországon) között sok a hasonlóság. És az a feltételezés sem igényel túl nagy képzelőerőt, hogy a két vezető politikus, Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Aleksandar Vučić államelnök gyakori találkozói során intenzív eszme- és tapasztalatcsere zajlik az egyes hatalomtechnikai intézkedések eredményességét illetően. Szeretettel külföldről sorozatunk cikke.
A nyugati-európai uniós tagállamoknál, de még a magyarországinál is durvábban érinti a balkáni országok lakóit az utóbbi években kilőtt lakásbérleti árak. Lakhatási körképünk a térségből.
Volt idő, amikor Orbán Viktor a nyugati szövetségeseivel tartott, és segédkezett Szlobodan Milosevics diktatúrájának megbuktatásában. Ma már azonban az orosz érdekek megtestesítőjeként az autokrata szerb vezetést támogatja.
Kemény fellépést jelentett be a kormányellenes tiltakozókkal szemben Alekszandar Vucsics szerb elnök vasárnap, ezzel reagálva a napok óta tartó, folyamatosan erőszakba torkolló tüntetésekre.
Belgrádban is voltak tüntetések péntekre virradó éjjel, ott a kormányellenes tüntetők a rendőrök mellett Vucsics elnök híveivel is összecsaptak.
A beruházás akkor indulhat meg, ha a Gazprom rábólint. Kérdés, hogy az orosz földgázcég bevállalja-e a bővítést, miközben az EU 2028-ra le akar állni az orosz energia importjával.
A Honvédelmi Minisztérium „bizarr” védekezéssel állt elő a bíróságon a Transparency International szerint.
Az egykori építésügyi minisztert már elfogták, utódja ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki.
Nehéz megtalálni a megfelelő és odaillő jelzőt ahhoz a jelenséghez, ahogyan Aleksandar Vučić szerb államelnök és a hatalom viszonyul a szerb (világ)hírességekhez: változó, ellentmondásos, időnként egyenesen nevetséges. De a legtalálóbb jelző talán mégis ez: politikafüggő. Mostanában két világhírességre, az államfő egykori szövetségeseire, Emir Kusturicára és Novak Djokovicra lő a kormánypropaganda.
Az egyik legelismertebb orvosból lett szerb miniszterelnök Djuro Macut, aki igyekszik nem is látszani az államfő mögött.
A sérültek között volt egy kétéves gyermek is.
Tűzkárosultaknak vittek adományokat önkéntesek, amikor egy helyi nő kiállt az útra.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket. Szerbiában a megmozduló tömegeknek rég látott rendőri brutalitással kellett szembenézniük. Milyen különbségek vannak a két helyzet és a két rendszer között? Miért lenne szükségük az ellenzékieknek egy „Szerb Péterre”? Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
Sokáig úgy tűnt, Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner építhet luxusingatlant az egykori jugoszláv hadsereg 1999-ben lerombolt belgrádi központjának helyén, ám Szerbiában egyre többen ellenzik az ötletet.
A rendőri túlkapások miatt több kereszteződést is lezártak a fiatalok.
A szerbiai hatalom és a több városban előrehozott választást követelő diákmozgalom is radikalizálódik: a hétvégén a rendőrség szokatlan brutalitással zavarta szét a tüntetőket. Az EP szerbiai jelentéstevője szerint Alekszandar Vucsics azért nem hozza előre a jövőre esedékes választásokat, mert érzi, hogy megrendült a hatalma.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek, miközben a letartóztatott társaik szabadon bocsátását követelik.
Egy héten belül két, egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatot tett a honvédelmi tárca arról, hogy kerültek-e Szerbiába magyar harcjárművek. Mi történhetett valójában a BTR-ekkel és hogy áll a szerb–magyar védelmi partnerség?
