Egyre tudatosabbak a vásárlók, akik egyre inkább értik és érzik, mitől jó egy olyan lekvár, amiben a gyümölcsön kívül más nincs is. A jánkmajtisi Agricolae Kft.-nél mostanra abszolút beért, hogy a legmagasabb minőséget célozzák meg: már Japánban is sikert aratott szatmári szilvalekvárjuk. A klímaváltozást azonban ők is egyre vészesebben érzik a bőrükön – pontosabban a terményeken.
Évente átlagosan 1,3 kg szilvát fogyasztanak a magyarok, a hazai szilvaültetvények több mint fele Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun és Pest megyében található. A minőségi magyar friss szilva és szilvapüré külföldön is keresett.
Persze ez a csata más volt, mint a nagy francia forradalmat elindító 1789-es ostrom, amely az akkor ott álló börtön ellen irányult. Ezúttal sokkal békésebbek voltak a „hódító csapatok”. Semmi mást nem akartak, mint valódi áron, kiváló minőségű, Franciaországban termett gyümölcsöket és zöldségeket eladni.
Permetezés után közvetlenül loptak el 5 kiló gyümölcsöt egy bonyhádi gazda kertjéből. A lopásból nagyobb baj is lehet, mint egy rendőrségi ügy.
Gombócból sokunknál csak a szilvás az igazi. S mi tagadás a szilvapálinkát sem vetjük meg. A szilva nagyon értékes és sokoldalúan felhasználható gyümölcs, pár hétig még frissen is élvezhetjük, de ízeit télre is üvegbe zárhatjuk.
A szilváról kinek a gombóc, kinek a pálinka jut először eszébe. Nekünk mind a kettő, de most más irányba tobzódunk. Nagyságát vers helyett üvegbe zárjuk, tányérba kavarjuk lepénybe foglaljuk.
A gyümölcsárak növekedése az elmúlt egy-másfél évben 10-15 százalékkal emelte a birtokok árát - állítják a Napi Gazdaság által megkérdezett ingatlanközvetítők. A piacon már a külföldiek is szemezgetnek.
