Az Hulala című francia lap azt kifogásolja a francia sztrájkhullámról szóló Index-cikkben, hogy a szociális jogokért harcolókat a neoliberális elvek szerint ítéli meg, miközben szerintük épp a munkajogok megvédése és ezzel a termelékenység erősítése és a kereslet fenntartása az, ami Európán segíthet. Magyarországon nem értik, mit akar a Podemos, a Szíriza, Bernie Sanders – vagy épp az új francia mozgalom, a Nuit debut.
Négynapos részleges sztrájkot kezdtek a metrósok Barcelonában hétfőn, béremelést és a határozott idejű munkaszerződések arányának növelését követelnek a városi közlekedési vállalattól. Belgiumban a vasutasok sztrájkolnak, Vallóniában gyakorlatilag teljesen leálltak a vonatok.
Megbénulhat a belga vasúti közlekedés, csütörtök reggel ugyanis országos sztrájkba kezdtek a vasúti dolgozók a pihenőidő csökkentéséről szóló munkáltatói tervek miatt. A munkabeszüntetés több nemzetközi vonalat is érinthet, fennakadásokra lehet számítani a Brüsszelből Amszterdamba, Kölnbe és a Párizsba közlekedő vonalakon.
A francia kormány megkezdte stratégiai olajtartalékainak bevetését az olajfinomítók sztrájkja miatt, amelyet a CGT szakszervezet hirdetett meg a munkajogi reform visszavonását követelve. A legjelentősebb francia szakszervezeti tömörülés az elektromos áram termelésének felfüggesztésével is fenyegetőzik. Francois Hollande francia elnök az ötéves államfői mandátuma legfőbb reformjának tekinti a 10 százalék feletti munkanélküliség csökkentését célzó munkajogi reformot, amelynek egyik legfőbb eleme a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. Bírálói szerint a reform túlságosan is kedvez a munkaadóknak, és fokozhatja a munkavállalók kiszolgáltatottságát. A munkajogi reform ellen kezdetben békés tiltakozó akciók az elmúlt hetekre egyre erőszakosabb eseményekbe torkolló tüntetéseké fajultak Franciaországban.
Megkezdték a dél-franciaországi fos-sur-mer-i olajfinomító blokádjának felszámolását a hatóságok, de a munkaügyi szabályok változtatása elleni tiltakozás folytatódni látszik.
Megállapodtak a bérekről a tekintélyes méretű Vas megyei autóipari beszállítónál, a Luk Savariánál, a szakszervezetek is elégedettnek tűnnek.
Több olyan esetről számolt be a PDSZ, amikor az április 20-ai sztrájkban részt vevő tanároknak hetekre szüneteltették, vagy egyáltalán nem állították vissza tb-jogviszonyát; volt, amikor az orvosnál derült ki, hogy az érintett tanárnak nincs biztosítása. A szakszervezet szerint a Magyar Államkincstár így akarja zsarolni a pedagógusokat.
"A vidék halálát jelenti", hogy a települési polgármesteri hivatalok dolgozóinak évek óta nem emelik a bérét – írta a közszolgálati dolgozók szakszervezete. A jelenlegi béremelési ígéretek csak kormánytisztviselőkre vonatkoznak, ezért az önkormányzati köztisztviselők június 22-ére, szerdára kétórás sztrájkot hirdetnek.
A szombathelyi LuK Savaria dolgozói 10 százalék feletti béremelést kérnek, és elszántak.
A pécsi tankerület vezetőjének levele szerint mindenkitől le kell vonni pénzt, aki sztrájkolt április 15-én és 20-án, de a PDSZ szerint ez jogtalan, és a Klik korábbi közlésének is ellentmond.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete közleményben tudatta: legvégső esetben sztájk lesz az elmúlt nyolc év miatt.
Vlad Alexandrescut a miniszterelnök szólította lemondásra a szerdai kormányülésen. A nemzeti operában több előadás elmaradt a dolgozók sztrájkja miatt, amit komoly belviszály előzött meg.
Egy nap, öt hír - amiről ma este beszélnek: húsz éve nem látott ilyen pedagógussztrájkot Magyarország; Habony Árpád ismét felbukkant egy ibizai videóban; beláttunk egy kicsit a TV2 napjaiba; Vona Gábor kirúgta három alelnökét.
Újabb nyílt levelet írt a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete, ebben lerántják a leplet a kormány által összehívott köznevelési kerekasztal munkájáról és azt írják, ha valódi változást akarnak elérni, továbbra is sztrájkolni és demonstrálni kell.
Összesen 1185 iskolában közel 25 ezer közoktatási dolgozó vett részt a szerdai sztrájkban – jelentette be Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
A szerdai közoktatási sztrájk az egyik legátfogóbb az eddigiek közül, csak egy 21 évvel ezelőtti akció volt méreteiben hasonló. Összeszedtük, milyen iskolai tiltakozások voltak a rendszerváltás óta.
Egy középiskolai tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy komoly torzulások lehetnek a sztrájkoló tanárok számáról készült statisztikákban: akár 10 százalékos eltérés is lehet a tiltakozók valós létszáma és a hivatalos adatok között.
Az államtitkár megerősítette, hogy a törvényeket betartva sztrájkoló tanároknak nem eshet bántódása, ám az iskolák kötelesek fogadni a gyerekeket a munkabeszüntetés idején is. A napi ebéd lemondásáról szó sem lehet. Rétvári amúgy továbbra sem érti, miért álltak fel a szakszervezetek az állami kerekasztaltól.
Egy bírók alapította testület közleményben jelezte, hogy szolidaritást vállal a sztrájkolókkal. Mivel a bírók számára speciális jogszabályokban tiltják a sztrájkban való részvételt, ezért a bírák úgy fejezik ki támogatásukat, hogy a tárgyaláson kívül is viselik a fekete talárt.
Egy kaposvári iskola sztrájkoló tanárai nyomásgyakorlásnak érzik az intézményvezető levelét, mondván, nem kötelesek listázni a munkabeszüntetésben részt vevőket. Az iskolaigazgató szerint viszont tudniuk kell, hogy ki nem kap mára fizetést. A Pedagógus Sztrájkbizottság és a Klik megállapodása egyértelműen rendelkezik erről.
