Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Június 22-ére, szerdára 2 órás sztrájkot hirdetett az önkormányzatoknál a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). A június 22-i önkormányzati sztrájk célja a bérek emelése az illetményalap megemelésével vagy a szorzók módosításával, összességében 30 százalékos keresetnövekedés elérése.
Mint a szakszervezet közleményében jelezte, a 37 ezer önkormányzati köztisztviselőből 26 ezer nyolc éve egyáltalán nem kapott béremelést. A jövő évi költségvetés tervezetéből az derül ki, hogy a kormány továbbra sem kívánja rendezni helyzetüket. Az illetményalap változatlanul 38 650 forint, a kistelepüléseken dolgozó köztisztviselők a garantált bérminimumnak megfelelő összeget visznek haza.
A kormányzat éveken keresztül életpályamodellt ígért, az MKKSZ folyamatosan küzdött azért, hogy ez terjedjen ki az önkormányzati köztisztviselőkre is. Ám az életpálya-koncepciót a kormány tavaly december 23-án visszavonta, és közölte, más módon kívánja a közigazgatás munkavállalóinak illetményét emelni. Ám a jelenlegi béremelési tervek a szakszervezet szerint jelenleg csak a kormánytisztviselőkre vonatkoznak,
2018-ig az önkormányzati köztisztviselőknek még csak ígérni sem ígérnek semmit.
Az MKKSZ úgy látja, a béremelés elmaradása miatt a települési polgármesteri hivatalok kiürülhetnek, a lakosságot emiatt a kormány kénytelen lesz a járási hivatalokba terelni. Ez az önkormányzatiság és egyben a vidék halálát jelenti.
Ha nem lesznek kistelepülési önkormányzatok, megszűnik a településgondozás, összeomlik a szociális ellátórendszer, óvodák, bölcsődék zárhatnak be, a kistelepülések nem tudnak fejlesztési forrásokra pályázni, megszűnik a helyi ügyintézés a lakosság és a vállalkozások számára is – jósolta a szakszervezet.
