Óriási volt a nyugtalanság az országban a Trianon előtti napokban, 1920. június elején. Egy bankot is majdnem megostromoltak Pesten, tiltakozás volt az osztrák konzulátus előtt, és az egyik demonstráción revolverlövések is dördültek. Közben osztrák, csehszlovák, szerb és román diplomáciai jegyzékek fenyegették vagy vádolták a magyar kormányt.
Köztörvényes bűnözőként kérték a Tanácsköztársaság bukása utáni magyar kormányok Kun Béla kiadatását Ausztriától és Németországtól. Ez a módszer azonban nem vezetett eredményre, Kunnak sikerült eljutnia Szovjet-Oroszországba.
A revíziós magyar külpolitika 1939. március 15-én sikert könyvelhetett el: Magyarország visszaszerezte az akkor a széteső Cseh-Szlovákiához tartozó, de 1919 előtt ezer évig magyar fönnhatóság alatt állt Kárpátalját is. Közben a nemzetiszocialista Németországhoz fűződő – utóbb katasztrofális következményekkel járó – kapcsolatok tovább erősödtek.
