Néhány hónapja egy adózási folyóiratban megjelent bírósági eset bizonyítja, hogy nem egységes a gyakorlat abban, hogy ki minősül társas vállalkozónak. Ráadásul 2011-től a garantált bérminimum szerint kell egyes esetekben a járulékokat fizetni.
Januártól nem kell a tevékenységre jellemző kereset alapján fizetni az eho-t, az szja-t és a járulékokat és a tb-t. Idén azonban egyedül az ehot és az szja-t nem, illetve ez utóbbit inkább csak nem kötelező, a tb-t viszont továbbra is a tevékenységre jellemző kereset alapján kell kiszámítani. De ha valaki mégsem ezután fizette volna meg évközben a társadalombiztosítási járulékot, az APEH akkor sem állapíthat meg adó- és mulasztási bírságot, csak késedelmi kamatot. Mit jelent ez a gyakorlatban, kik azok, akik biztosan számíthatnak a revizorra?
A tevékenységre jellemző kereset (tjk) cselesen összegyúrt, magasan adóztatott adóalap, amit az osztalékfizetésnél és járulékszámításnál kellene alkalmazni. A jogszabálykövető evások gyakran bedőlnek annak a propagandának is, ami feleslegesen adóztatná meg őket.
Éles szakmai vita alakult ki az egyik internetes portálon arról, hogy alkalmazni kell-e az evásnak a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a tb-járulékalap meghatározásakor. Csak az evásnak kell. A nem evás vállalkozó pedig a tényleges tb-járulékalap után fizetheti a járulékot.
A tevékenységre jellemző kereset a kockázatot az adóalanyokra hárítja. Félreértések, következmények, módosítások.
Az Alkotmánybíróság a héten megkezdte a tevékenységre jellemző kereset alkotmányossági vizsgálatát. A nyári ítélkezési szünet előtt várhatóan döntés is születik.
