Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A tevékenységre jellemző kereset a kockázatot az adóalanyokra hárítja. Félreértések, következmények, módosítások.
Az öt oldalas javaslat a jogbiztonság sérelmével indokolja a tevékenységre jellemző keresettel (TJK) kapcsolatos változtatást. A módosítást jegyző képviselők úgy látják, hogy a piaci kereset akár 50-200 százalékos ingadozást is mutathat. A jelenleg hatályos szabályozás azonban ezt az önadózás intézményével párosítja, amely kapcsán a kockázat teljes egészében az adóalanyokra hárul. Az ilyen módszer a vagyonadónál már egyszer alkotmányellenesnek bizonyult.
A témában igencsak látványos az Alkotmánybíróság (AB) intézkedése, ahol valószínűtlen, hogy véletlen egybeesés a törvényjavaslattal egyidejű napirendre tűzés. Az Alkotmánybíróság amúgy is adós maradt a 2006 októberében bevezetett hasonló szabályozás véleményezésével. Akkor a törvény külön ellenőrzést helyezett kilátásba azoknál a vállalkozásoknál, ahol a minimálbér duplája alatti járulékalap után fizette meg a foglalkoztató társadalombiztosítási járulékokat.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.