Összefoglalva a tevékenység piaci értékével, ismertebb nevén az elvárt jövedelemmel, kapcsolatos alkotmányossági aggályokat, Angyal József a következőképp fogalmazta meg az Adózóna.hu-n néhány hónapja közölt cikkében: bizonytalan az adóalap meghatározása az önadózás keretein belül, kizárja a törvényi vélelemmel szembeni ellenbizonyítást, illetve adózás alá vonja a meg nem szerzett jövedelmet. Az Ab - a szakértői várakozások ellenére - nemhogy elmeszelte, hanem az alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek találta a tevékenységre jellemző kereset alapelveire épülő adóztatást. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke az Ab döntése után kifogásolta, hogy a jogbizonytalanságot számon kérő beadványokkal szemben a testület elegendőnek találta az elnagyolt számítási elveket. Szerinte ugyanis a tevékenységre jellemző kereset módszertana a munkavégzés piaci értékének megbecslését jelenti, ami az alelnök  szerint egybecseng a vagyonadó forgalmi értékre hivatkozó számításos módszerével. Ez utóbbi pedig köztudottan jogbizonytalanságot teremtett, a vagyonadó ezért sem ment át az Ab szűrőjén annak idején.

Bár a tevékenység piaci értéke mindössze 10 ezer magának osztalékot fizető egyéni- és társas vállalkozót érint, de az alelnök úgy véli, az érdekeit meglehetősen jól érvényesítő csoportról (magánpraxist folytató ügyvédek, orvosok, szakértők) beszélhetünk, akik nyomására, a kormányváltás után néhány héttel, az ellenzék máris sürgette a változtatást.

Nem eredménytelenül. A tevékenység piaci értéke körüli helyzeten először a novemberben módosított adótörvények hoztak változást. A társadalombiztosítási járulékról szóló januártól hatályos jogszabály kimondja, a vállakozások  főállású tagjainak és az egyéni vállalkozóknak nem kell a tevékenység piaci értéke után fizetniük a járulékokat.  Az ugyancsak november 16-án tárgyalt salátatörvény három - visszamenőleges átmeneti rendelkezése szerint - idén még az egészségügyi hozzájárulást nem kell a tevékenységi piaci értéke után megfizetni, a személyi jövedelemadót nem kötelező, de lehet, a társadalombiztosítási járulékot viszont muszáj az elvárt jövedelem szerint megállapítani. A járulékszabályok visszamenőlegesen nem változtak, emiatt, ha egyes vállalkozások nem a tevékenységre jellemző kereset után fizették meg a járulékokat, járulékhiányt és a késedelmi kamatot állapíthat meg az APEH.

shutterstock.com

A legnehezebb helyzetben Angyal József okleveles adószakértő szerint azok az evás cégek vannak, akik tulajdonosai évközben - a tevékenység piaci értéke helyett - csak a minimálbér után fizették meg a járulékokat. Náluk  ugyanis a minimálbér - a hatályos jogszabály szerint - meg kell, hogy egyezzen a tevékenység piaci értékével. Miután a 2010-es törvény úgy fogalmaz, hogy a vállalkozásoknak vagy a tevékenységük piaci értéke vagy a tényleges vállalkozói kivétjük után kell megfizetniük a járulékokat. Az evásoknál azonban nem beszélhetünk tényleges vállalkozói kivétről, mivel csak bevételi nyilvántartást vezetnek, vagyis kiadásaikat nem tartják számon. Marad tehát a tevékenység piaci értéke, ami után a járulékokat meg kell fizetniük. Amennyiben ez a minimálbér, akkor számíthatnak arra, hogy az APEH kétkedni fog. Különösen akkor, ha a tulajdonosnak legalább érettségije van. A Munka Törvénykönyve szerint nekik  ugyanis nem a minimálbér, hanem a garantált bérminimum jár. Amennyiben az evások szeretnék elkerülni, hogy év végén még revizorokkal kelljen vesződniük, célszerű a havi járulékalapjukat - egész évre visszamenőleg - már a jövő évi  89 500 forintos vállalkozói minimálbérre ( a 2010-es garantált bérminimumra) garantál megemelniük.
 
Egy másik, rizikós csoport azok az egyéni és társas vállalkozók alkotnak, akik szintén a minimálbér után fizettek járulékot, de nem vettek fel jövedelmet a személyes közreműködés díjaként. Az adóellenőrök számára - figyelmeztet Angyal József - nem éppen hihető és nagy valószínűséggel rögtön szemet szúr, ha a tényleges személyes közreműködői díj nulla forint. Egyszerű és ésszerű megoldás, ha év végén a tulajdonos legalább a minimálbér 12 szeresét kiveszi a nyereségből, ha már egyszer ezután fizette meg a járulékot évközben. Kivéve, ha veszteséges a cég. Ilyenkor elég annyit kivenni a cégből, amennyi a tényleges kivét lenne, s ez lehet akár a minimálbér felének egy évre számított összege is.

Az okleveles adószakértő tanácsa szerint érdemes még idejében felszámolni a minimálbér utáni járulék, de nulla személyes kivét, téves gyakorlatát. Ha az adóhatóság észleli, hogy a minimálbér utáni járulék alap mellett a vállalkozó önálló tevékenységből származó jövedelmet (egyéni vállalkozó) illetve nem önálló tevékenységből származó jövedelmet vallott (társas vállalkozó), akkor megúszhatjuk az adóellenőrzést. Az evások viszont akkor kerülhetnek ki az APEH látóköréből, ha éves átlagban mindenképpen a minimálbérnél magasabb járulék alapot vallanak be.