Nem nyilvános, illetve titkosított kormánydöntések tucatjait hozta az Orbán-kabinet még a kormányváltás előtti hónapokban. A Tisza-kormány májusi hivatalba lépése óta arányaiban jóval kevesebb döntését zárja el a nyilvánosság elől.
Ha végül mégsem lesz elég áram, akár a lakosság egy részét is le lehet kapcsolni ideiglenesen az áramrendszerről. Lényegében ezt jelentette be a kormányfő azt követően, hogy közölte: a paksi atomerőművet le kell állítani. Kit, milyen alapon lehet az áramszolgáltatástól megfosztani? És miként nehezíti a kormány munkáját az, hogy mára elavult jogszabályokkal kéne harcolnia a mostani krízishelyzetben?
A jogállamiság nem pusztán a gyenge kormányok intézménye, amelytől egy erős felhatalmazással, többségi támogatással bíró kormány eltekinthet.
A miniszterelnök üzent a politikai elemzőknek és az iskolakezdési támogatásról szóló kampányt kritizálóknak.
Két és fél éve állja nagyjából sértetlenül a Fidesz ütéseit Magyar Péter, de a sajátja elől nem tudott elhajolni – állapítja meg a Political Capital elemzése. Eszerint magára és kormányára most Magyar jelenti a legnagyobb veszélyt, és ezt nem csak az államfőjelölési fiaskó igazolja.
Vitát váltott ki még a Tisza-szavazók körében is a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás MÁV-kijelzőkön és kormányablak-képernyőkön is látható reklámja. Magyar Péter azt üzente: ez legalább nem kerül százmilliárdokba.
Lejárnak a régi típusú személyik, sürgősen ki kell cserélni őket, mutatjuk, mi az ügyintézés menete.
Ruszin-Szendi Romulusz jelöltje, Szuvák Attila már most is civil főigazgatóként áll a katonai hírszerzésért és elhárításért felelős szolgálat élén. A vezetői tapasztalat nélküli jelölt szakmai felkészültségét többen megkérdőjelezik, a múltjában pedig akad egy tisztázatlan algériai incidens. A HVG értesülései szerint háborog a szakma, de a kormányban is tudnak a felmerülő problémákról.
Részletesen szabályozza a Tisza-kormány új javaslata az Alkotmánybíróság elnökének pályáztatással történő megválasztását és minden olyan, a testületet érintő változtatást eltöröl, amit még a választások előtt vezetett be a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség.
Orbán Viktor európai szövetségesei a magyar demokráciát féltik az Orbán-korszak tisztségviselőinek eltávolításától és a Fideszt érintő korrupciós vizsgálatoktól. Az Európai Bizottság ugyanakkor egyelőre nem osztja az aggodalmaikat, és kedvezően értékeli az új kormány jogállamisági reformjait.
„Pillanatnyilag úgy érzem magam, mintha egy közel-keleti fúrótoronyparkban dolgoznék, ahol egyszerre nyolcszáz területen fúrunk lefelé, és hol ezt, hol azt találunk” – mondja Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár, aki szerint „tizenhat évet nem lehet egyik pillanatról a másikra eltörölni”. A HVG-nek beszélt a tao-rendszer felülvizsgálatáról, a Fradihoz kapcsolódó ügyekről és a hazai sportrendezvények jövőjéről is.
Jól hangzott, és bele is illett volna a Fidesz Tisza-önkényről szóló narratívájába, kár, hogy nem igaz, mert a volt igazságügyi államtitkár nem tudta – vagy nem akarta – jól értelmezni egy jogszabály szövegét.
Hamarosan ki is hirdetik a Magyar Közlönyben.
A kampányban a Tisza megígérte, most Magyar Péter közlése szerint be is váltják. A Fidesz már régen benyújtott egy saját törvényjavaslatot az összes gyógyszer áfájának 0 százalékra csökkentéséről.
Bársonyos forradalommal felérő alkotmánymódosítással szabadult meg a Tisza Párt Sulyok Tamástól, ám az utód kiválasztásának forgatókönyvét felülírta Magyar Péter elhamarkodott bejelentése. Polgár Judit nemleges válaszával a kormányfő esélyt kapott a korrekcióra, de a folyamat még így is demokratikusabb volt, mint a NER idején bármikor.
A parlament hétfői ülésén Magyar Péter az új köztársasági elnök megválasztása jelentette lehetőségről, nemzeti egységről és kiegyezésről beszélt, az ellenzéki képviselők számonkérték rajta Polgár Judit jelöltségét, Pócs János pedig új szintre emelte az üléstermi videózást.
Sulyok Tamás nem volt a Fidesz tagja, és viszonylag ismeretlen maradt, mégis a párt megerősített befolyásának jelképe lett – írta a lap.
Papp Gergő poltikai elemző könyvét ismertetve elemezték a német lapban, mi történt, és mi jöhet még Magyarországon.
Sulyok Tamásnak a jövőjét illetően három lehetőség közül kellett választania. Két könnyebb opciója volt, amelyekkel azonban saját magával kerül ellentmondásba, míg a harmadik lehetőség nehéznek és megalázónak ígérkezett. Ha dilemmázott is, annak alig volt tétje, hiszen mindhárom forgatókönyv az államfői tisztségének idő előtti végét jelentette. Végül azt választotta, hogy aláírja a saját elmozdítását célzó Alaptörvény módosítást, így hétfőn már nem ő a köztársasági elnök. Nézzük, mi jön Sulyok döntése után.
Szétesni látszó Fideszről, BYD-hoz igazóló Szijjártó Péterről és augusztus 20-ról is beszélt Magyar Péter miniszterelnök a mai kormányinfón.
