Egyre több felnőtt tanul tovább Magyarországon
Még nem értük utol a hollandokat, de az elmúlt tíz évben sokat léptünk előre.
Még nem értük utol a hollandokat, de az elmúlt tíz évben sokat léptünk előre.
Valójában nem szakmát kellene ilyenkor választania a diákoknak, hanem megérlelt, reflektált, érdeklődésen alapuló szakválasztásra volna szükség. Ebben nem segít, hogy Magyarországon az egyetem szerepét a kormány abban látja, hogy az közvetlenül a munkaerőpiacot szolgálja ki.
Diplomaszerzésre leginkább a budapesti fiatalokat buzdítják a szüleik, míg Heves megyében ez az arány mindössze 22 százalék.
Igazán sokba a megélhetés kerül, nem a tandíj.
A francia középiskolások jelentős része egyetemre készül, de nem biztos, hogy összejön nekik. Több százezren viszont eleve a szakmai képzést és a gyors munkába állást választanának. Nekik ad tanácsot a Qapa francia weboldal. Durván.
Mit tud kínálni Magyarország, ami miatt megéri egy fiatalnak itt maradni? Erről kérdeztük azokat, akik úgy döntöttek, nem a kivándorlást választják.
Nem volt semmilyen kiválogatási szempont abban, melyik trefortos diák kerülhetett be az Áder-előadásra, melyik nem. A tanárok büszkék felkészült, intelligens diákjaikra, akikben maradt némi hiányérzet az elnöki vizit után.
Diploma 2017 címmel elkészült a HVG legújabb rangsorkiadványa, amely az egyetemek és főiskolák toplistáját közli, s emellett számos információt is tartalmaz a felsőfokú továbbtanulásra jelentkezők döntésének megkönnyítéséhez.
Egy pszichológiai kutatás során felmérték, hogy melyek azok a döntések, amelyeket az emberek életük során a legtöbbször és a leginkább megbánnak. Nem született túl meglepő végeredmény.
Zajlanak a szóbeli érettségi vizsgák, mi meg kíváncsiak voltunk, a középiskolát most végzők közül mennyien gondolják még mindig úgy, hogy külföldi egyetemen folytatnák. Kiderült: megint többen vannak, mint tavaly voltak.
Ha egy gyerek elveszíti a szüleit, kevésbé mer nagyot álmodni – derül ki az SOS Gyermekfalvak felméréséből, amit több száz családban és állami gondoskodásban élő gyerek körében végzett gyereknap alkalmából.
Tovább folytatódott az Ausztriában tanuló magyar diákok számának emelkedése – írja az Eduline a Magyar Diákok Egyesületének (MDE-VUS) adataira támaszkodva.
Idén eddig a szegedi, tavaly a debreceni diákok igényelték a legtöbb szabad felhasználású diákhitelt. A csak tandíjra fordítható Diákhitel2-ből a legtöbbet tavaly a Budapesti Gazdasági Főiskolán, idén a Corvinus Egyetemen kérték.
Csütörtökön dől el, hogy a 8131 pótfelvételiző közül kik kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.
A gazdasági válság következtében egyre több görög diák távozik külföldi egyetemre, mivel sok uniós tagállamban is alacsonyabbak a megélhetési költségek, mint hazájukban. A külföldi egyetemek görögországi iskolái eközben a tandíjak csökkentését tervezik, hogy megállítsák a hallgatók exodusát.
Egyes jó nevű gimnáziumokba tízszeres is lehet a túljelentkezés.
Népszerűek a brit egyetemek, sok magyar diák jut be Cambridge-be és Oxfordba is.
Ma este hozzák nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat.
A továbbtanulással járó várható kiadásokat és bevételeket segít kiszámítani az az új kalkulátor, amely a Diákhitel Központ honlapján érhető el.
Több mint négyezer felvételiző továbbtanulási terveit húzhatja keresztbe a ponthatárminimum idei emelése, szeptembertől csak azok tanulhatnak egyetemen vagy főiskolán, akiknek legalább 240 pontjuk van. A szigorítással a diákok mellett a magán- és a vidéki főiskolák is rosszul járnak.