Az amerikai kutatók több mint 11 millió ember betegadatait vizsgálták meg, és arra jutottak: akik nem vették fel a koronavírus elleni védőoltást, pont annyira veszélyeztető tényezők a közutakon, mint az alvási apnoéban szenvedők.
A globális felmelegedés következtében már télen is szaporodik Dél-Európában a veszélyes betegségeket terjesztő ázsiai tigrisszúnyog.
Egy friss felfedezés szerint a jelenkori fajok – garnélarákok, rovarok, pókok – ősei uralhatták a tengereket 470 millió éve. Ezek némelyike ráadásul a kétméteres hosszt is elérhette.
A német Merck és az amerikai Moderna közösen fejleszti a bőrrák elleni, mRNS-alapú védőoltását, amely a kipróbálás eredményei alapján működőképesnek tűnik.
Több műholdkép és egy drónfelvétel is tanúskodik arról, hogy már folyamatban vannak az egyelőre csak a The Line (A vonal) néven futó nagyváros kivitelezési munkálatai. Munkagépek százai láthatók, és rengeteg kitermelt föld, valamint a település nyomvonala. Ha elkészül, 9 millió embernek adhat otthont.
Korábban több teleszkóppal is figyelték már a SMACS J0723.3-7327 jelű vörös spirálgalaxis-halmazt, de a James Webb űrtávcső hozta a legnagyobb eredményt: így már részleteiben is látni lehet.
Az eddigi klinikai tesztek azt mutatják, legalább 73 százalékos hatékonysággal lehet alkalmazni egy új rákterápiát a csontvelőrákban szenvedő betegeknél.
A körülbelül 80 ezer évvel ezelőtt élt vombatfaj közeli rokona a mai példányoknak, a különbség a méretben és a fejük formájában keresendő.
Kétszázhúsz éve, 1802. december 15-én született Bolyai János, az abszolút geometria – kortársai által meg nem értett – felfedezője.
Százhetven éve, 1852. december 15-én született Antoine Henri Becquerel Nobel-díjas francia fizikus, a radioaktivitás jelenségének felfedezője. A jelenség nevét azonban nem ő, hanem Marie Curie adta.
Százkilencven éve, 1832. december 15-én született Alexandre Gustave Eiffel francia mérnök, a vasszerkezetek építésének mestere, az aerodinamika egyik első kutatója, az 1889-es párizsi világkiállításra készült, Párizs jelképévé vált Eiffel-torony megépítője.
Életének 56. évében elhunyt Farsang Andrea szegedi geográfusprofesszor, a hazai természetföldrajz egyik vezető, nemzetközileg is elismert képviselője – tudatta a Magyar Tudományos Akadémia.
A japán Yamagata Egyetem kutatóinak mostanra sikerült azonosítaniuk azt a 168 Nazca-vonalat, amit még 2019-ben és 2020-ban fedeztek fel.
A hímek péniszét már régóta tanulmányozták.
A kutatóknak 2021 szeptemberében óriási szerencséjük volt, a Perseverance marsjáró felett ugyanis egy forgószél haladt el.
Színes portrékat tártak fel múmiákról egyiptomi régészek. A lelet igazi ritkaságnak számít, 1911 óta nem találtak ilyet.
Nem közismert, de tény: számos, napjainkra már kihűlt vulkán húzódik a Dél-Alföld felszíne alatt. Ezeket vizsgálják külföldi kutatócsoportokkal együttműködve a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geológusai. Eredményeik nemcsak a jelenleg is aktív tűzhányók működésének megértését segíthetik, hanem azoknak a mélyfúrásoknak a tervezését is, melyek lehetővé teszik egyebek mellett a kőolajlelőhelyek kutatását is.
Történelmi bejelentést tett kedden délután az amerikai energiaügyi minisztérium: a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban a világon először sikerült elérni, hogy több energiát állítsanak elő fúzióval, mint amennyit használtak a folyamat beindításához. A jelentős tudományos áttörés nyomán komoly előrelépés várható a korlátlan tiszta energia és akár fegyverkezés terén is.
A világon az elsők között azt vizsgálják egy kísérlet keretein belül az Egyesült Királyságban, hogy a laboratóriumban létrehozott vörösvérsejtek tovább maradnak-e életben, mint a szervezet által előállítottak.
Egy új kutatás rávilágított, hogy nincs feltétlenül szükség hosszú edzésekre ahhoz, hogy csökkentsük a korai halálozás kockázatát. Elég lehet ehhez néhány intenzív, mindennapos tevékenység, mint a lépcsőzés vagy a busz után futás.
