Az újraélesztés időablaka roppant kicsi, hiszen a vérkeringés hiánya miatt percek alatt károsodhatnak létfontosságú szervek. Kínai kutatóknak egy állatkísérletben sikerült kiterjeszteniük ezt az időtartamot.
Az ELTE kutatói családi kutyák és törpemalacok emberi érzelmi hangadásra adott reakcióját hasonlították össze. Az eredményekből az látszik, hogy mindkét faj egyedei különbséget tettek a sírás és a dúdolás között, a kétféle hanghatásra adott reakcióik azonban eltértek egymástól.
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói emberi környezetben szocializált törpemalacokon vizsgálták, hogy a kutyákhoz hasonlóan kialakul-e náluk olyan kötődés a gazdához, mint amilyen a gyerek-anya kapcsolatokra jellemző.
A Malacvédő Alapítvány tagjai nem ritkán az utcáról mentik meg a kidobott kedvenceket, a gazdák ugyanis nem mindig vannak tisztában azzal, milyen disznót vásároltak. Magyarországon nagy a fajtakeveredés, ezért könnyen előfordulhat, hogy a törpemalacként hazavitt állat megnő és jelentős helyet foglal el a lakásban. A felelős malactartás szabályairól Tóth Anitát, az alapítvány munkatársát kérdeztük.
A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.
Családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös kutatócsoportjának szakemberei most megjelent tanulmányukban.
Minnesotai törpemalacokkal akasztjuk ki ma a cukiságmérőt. Januárban hat kismalac született a debreceni állatkertben, és most anyjukkal együtt beköltöztek új helyükre a disznósoron.
