Magyar patrióták találták ki a homoszexualitást
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Bár a kedvencként tartott törpemalacok is biztosan szeretik a gazdájukat, azok a kutyával ellentétben nem kötődnek hozzá. Az a fajta viselkedésmintázat, ami az anya-gyerek közti kötődést jellemzi, a kedvencként tartott törpemalac-ember viszonyban nem, csak a kutya-ember kapcsolatban jelenik meg – állapították meg az ELTE Etológia Tanszék kutatói.
Mint írták, az etológusok a kutyák gazdához való kötődését régóta különlegesnek és egyedülállónak tartják. A kutatók szerint etológiai szempontból a kutyák és gazdáik függőségen alapuló szociális kapcsolata funkcióját tekintve hasonló az anya és kisgyermeke közötti kapcsolathoz.
„Azt már sok tanulmány igazolta, hogy a kutyák kötődnek a gazdájukhoz, az viszont nem világos, hogy más fajok esetében is megfigyelhető-e ez a jelenség” – magyarázta Paula Pérez Fraga, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa.
„A kutyákhoz hasonlóan a törpemalacok is csoportosan élő és rendkívül szociális állatok, és ha társállatként tartják őket, a kutyákhoz hasonló szerepet töltenek be az emberi családokban. Ezért jó modellfajok a családi kutyákkal való közvetlen összehasonlításhoz” – tette hozzá.
Az etológusok szerint ahhoz, hogy egy társas kapcsolatot „kötődésnek” lehessen nevezni, meg kell felelnie néhány objektív kritériumnak, például új környezet felfedezésekor vagy veszély esetén a kötődő egyednek a gondozót kell „biztonságos menedékként” használnia. A kötődés itt nem az egyedek közötti szeretetet jelenti, hanem egy biztonságot adó, függési kapcsolatot foglal magában.
A kutatók a vizsgálat során az úgynevezett „Idegen Helyzet Teszt” segítségével hasonlították össze a fiatal, kedvencként tartott törpemalacok és kutyák viselkedését a gazdájuk és egy idegen jelenlétében, illetve szeparációban. Számos előző kutatás eredményét megerősítve a kutyák ebben a vizsgálatban is kötődési kritériumoknak megfelelően viselkedtek, míg a törpemalacok az ismeretlen helyen nem a gazdánál keresték a biztonságot.
„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a háziasítás és az emberrel való korai érintkezés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a társállatokban megjelenjen a humán-analóg kötődési rendszer” – magyarázta Gábor Anna, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa, a tanulmány első szerzője. –„Épp a kutyák háziasítási folyamatának egyedi jellege, az együttműködésre és az embertől való függőségre irányuló szelekció lehet a kulcstulajdonság az emberhez való kötődés kialakulásában” – fűzte hozzá.
A tanulmány 2024 júliusában jelent meg a Scientific Reports című folyóiratban.
