Élet a halál után: 50 perc után hoztak vissza az öröklétből törpemalacokat

Az újraélesztés időablaka roppant kicsi, hiszen a vérkeringés hiánya miatt percek alatt károsodhatnak létfontosságú szervek. Kínai kutatóknak egy állatkísérletben sikerült kiterjeszteniük ezt az időtartamot.

  • HVG HVG
Élet a halál után: 50 perc után hoztak vissza az öröklétből törpemalacokat

Egészség 2024

A HVG-ben kiemelten fontosnak tartjuk az egészséges életmódot, a betegségek megelőzését. 2024-ben először rendeztük meg a HVG Health Excellence 2024 rendezvényt és a betegközpontúságot díjazó HVG Betegbarát pályázatot.

Amikor beáll a halál és leáll a szív, akkor megszűnik a vérkeringés is. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az agy csak öt-nyolc percig képes ellenállni az iszkémiának (a nem megfelelő mennyiségű vérellátásnak), így a sikeres újraélesztés lehetősége korlátozott, ha el akarják kerülni a neurológiai problémákat. Kínai kutatók áttörő állatkísérlete viszont bizonyította, megnövelhető ez az időablak.

A Szun Jat-Sen Egyetem szakemberei tibeti törpemalacokkal kísérleteztek. Vizsgálatuk során (amelynek menetét az EMBO Molecular Medicine folyóiratban részletezték) abból a korábbi megállapításból indultak ki, hogy a májfunkciók kulcsszerepet játszanak abban, hogy miként teljesítenek a szervek egy szívmegállás során. Kíváncsiak voltak arra, hogy vajon tibeti törpemalacok májának funkcionális életben tartása pozitív hatással van-e az agyuk állapotára az újraélesztés után.

Kísérleti állataik vérkeringése leállt, de közülük néhányat életfenntartó rendszerre kötöttek, amely fenntartotta a máj keringését. Egy bizonyos idő elteltével újraélesztették a sertések agyát ugyanazzal az életfenntartó rendszerrel. Ezt követően elaltatták az állatokat, és összehasonlították a kontrollcsoporttal.

Megállapították, hogy azon sertéseknél, amelyek mindkét szervénél leállt a vérkeringés, súlyos agykárosodást észlelték az újraélesztést követően. Viszont azoknál az állatoknál, amelyeknél a májat „életben tartották”, kevésbé sérült az agy, és az elektromos aktivitás is helyreállt. A csapat különböző késleltetésekkel is kísérletezett, 30 perces, 50 perces, 60 perces és 240 perces időközönként összekapcsolva az agyat a májasszisztált rendszerrel. A leghosszabb intervallum, amely a legígéretesebbnek bizonyult, 50 percet jelentett a vérkeringéstől való megvonás után.

Azt azért a Gizmodo is megjegyzi, hogy mindez nem azt jelenti, hogy ma már bárkit tökéletesen sértetlenül vissza lehetne hozni a halálból, egy kis májerősítéssel. Sok káros testi változás következik be ugyanis nem sokkal a szívmegállás után, és nem csak az agyban és a májban. Ettől függetlenül a mostani eredmények biztatók, de persze további kutatásokat kell végezni annak érdekében, hogy megerősítsék a csapat azon következtetését, hogy a máj állapota kritikus fontosságú az agyműködés helyreállításához. Hosszabb távon ezek a kísérletek olyan gyakorlati beavatkozásokhoz vezethetnek, amelyek javíthatják az emberek sikeres újraélesztésének az esélyeit.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.