A rendszerváltás alkotmánya elérte az európai alapjogvédelem minimumszintjét, az új alaptörvény lejjebb süllyed. Az előbbi a nehéz esetek eldöntését a bíróságokra bízta, az utóbbi akadályozza a bírói jogfejlesztést. A Szuverén.hu friss cikkei közül az egyik a személyi szabadsághoz való jogot mutatja be a 89-90-es alkotmánytól az új alkotmányig.
Világos jelzést, "selyemzsinórt" küld a bírói karnak a parlamenti többség: mivel kifejezte elégedetlenségét a semmisségi törvény kapcsán, ezért a bírói kar 10 százalékát, köztük nagy számban bírósági vezetőket egy tollvonással elküldenek nyugdíjba - jelentette ki Schiffer András, az LMP frakcióvezetője vasárnap este. Schiffer szerint beszédes, hogy az ügyészek nyugdíjkorhatárát, amely jelenleg ugyanúgy 70 év, mint a bíróké, a kormánypárt nem akarja megváltoztatni.
Az MSZP szerint a fiatalok, a jövő generációi a készülő új alaptörvény vesztesei lesznek, az alkotmányozási folyamat célja pedig az, hogy elfedje a kormány "sikertelen gazdaságpolitikáját" és a soros uniós elnökség kudarcait.
Közjogi méltóságokhoz és parlamenti képviselőkhöz fordultak a bírósági vezetők nyugdíjkorhatáruk csökkentése miatt. A kormánypárt döntésével a bírók egytizedét küldené nyugdíjba.
Sok jó szót nem kapott az új alkotmány azon a pénteki budapesti pódiumbeszélgetésen, melyet a Politológushallgatók Országos Egyesülete jegyzett, s amely a Nagyító alatt a megújulás éve – a II. Orbán-kormány első évének megítélése című, kétnapos konferencia része volt.
Robert Fico szerint Orbán Viktor politikája a revizionizmuson alapszik és konfliktust eredményezhet Közép-Európában, az új magyar alkotmány pedig az irredentizmus terjesztését szolgálja.
A Magyar Köztársaságot rövidesen felváltó Magyarország új alaptörvényének márciusban ismertté vált tervezete nem garantálja az eddigi szinten a szabad élet legfontosabb értékeinek érvényesülését – állítja a HVG és az Eötvös Károly Intézet (EKINT) közös vállalkozásában készülő sorozat áprilisi jelentése, ami a hetilap csütörtöki száma közöl.
Összeállítása nem felel meg a szakma szabályainak – állítja Csanádi Gábor, az ELTE Társadalomtudományi Karának intézetigazgatója a nemzeti konzultációs testület alkotmánykérdőívéről a HVG friss számában.
Az LMP szerint a XXI. század rendkívül változó családképe nem jelenik meg az új alkotmányban - mondta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Ertsey Katalin.
Nem akarja a kormány visszaállítani a sorkötelezettséget - hangsúlyozta Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hétfőn a TV2 Mokka című reggeli műsorában.
Felesleges támadási lehetőségnek tartja a vármegye elnevezés használatát az új alaptörvényben a Fidesz parlamenti frakcióvezetője.
Lehet-e párhuzamot vonni „Napóleon Lajos” államcsínye és aközött, amin a Fidesz nagy erőkkel munkálkodik? Hogyan kerül Alexis de Tocqueville az asztalra?
Nemzeti konzultációs kérdőív megvolt, népszavazás az új alkotmányról nem lesz - akár így is lehet summázni a hétfői miniszterelnöki napirend előtti felszólalás lényegét. A Fidesz a korábbi években a népszavazások pártján állt. Most miért nem?
Kihagyták a szólásszabadságra és a média sokszínűségére vonatkozó hivatkozást az új alkotmány tervezetéből, pedig a kormánypártok rakták bele még tavaly - írja a Népszabadság. Az alaptörvény-tervezetből kimaradt a médiahatóság, valamint a közmédia is.
Az LMP április 17-re tüntetést szervez a budapesti Vörösmarty térre, mert a párt szerint a Fidesz-kormány és alkotmánytervezete "rég nem látott veszélyt jelent a demokráciára, a szociális és környezeti jogokra" - írják az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben.
A Fidesz-KDNP kezdeményezi, hogy a jövőben 11 helyett 15 tagja legyen az Alkotmánybíróságnak (Ab).
Török Gábor politológus szerint egy lényegi kérdés elkerüli az alkotmányozók figyelmét: az új alkotmány miért lesz jobb, mint a régi?
A fideszes Varga Mihály szerint a forint mint hivatalos fizetőeszköz rögzítése az új alaptörvényben magától értetődik, csakúgy, mint például az, hogy Magyarország fővárosa Budapest. A politikus hozzátette, a forint szerepeltetése az alkotmányban nem jelent majd gondot az ország eurózónához való csatlakozásakor.
Schmitt Pál köztársasági elnök szerint a parlament dönthet majd arról, hogy melyik településen írhatja alá ünnepélyes keretek között az alkotmányt.
A Magyar Természetvédők Szövetsége közleménye szerint a tervezet nem rögzíti az egészséges környezethez való jogot, ehelyett az állam környezetvédelmi kötelezettségei kerülnek túlsúlyba.
