szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A fideszes Varga Mihály szerint a forint mint hivatalos fizetőeszköz rögzítése az új alaptörvényben magától értetődik, csakúgy, mint például az, hogy Magyarország fővárosa Budapest. A politikus hozzátette, a forint szerepeltetése az alkotmányban nem jelent majd gondot az ország eurózónához való csatlakozásakor.

Varga Mihály pénteken az alkotmányjavaslatok parlamenti vitájában jelentette be, kezdeményezni fogja a Fidesz-KDNP alkotmányjavaslatának módosítását, hogy kerüljön bele: Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint. Az MTI ezzel kapcsolatos megkeresésére a fideszes politikus, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár elmondta: vannak olyan magától értetődő dolgok, amelyeket az alkotmánynak rögzítenie kell, ilyen például az, hogy Magyarország fővárosa Budapest.

Amíg a forint az ország hivatalos fizetőeszköze - ami fontos alapeleme a gazdasági és monetáris rendszernek -, addig ezt is tartalmaznia kell az alaptörvény szövegének - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy az Európai Unió számos országának alkotmánya szól az állam fizetőeszközéről. Indoklásképpen megjegyezte továbbá azt is, hogy a forint több mint hatvan éve a hivatalos fizetőeszköz Magyarországon, tehát egy fizetőeszköz nem "egy-két évről" szól. Varga Mihály elmondta, módosító javaslata többek között kimondaná, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint, amelyet bankjegy és érme formájában lehet fizetőeszközként elfogadni. Varga Mihály megjegyezte, meglepte, hogy kimaradt a tervezetből ez a passzus.

Azzal összefüggésben, hogy az MSZP szerint - a szükséges kétharmados támogatás miatt - megnehezíti az euróövezethez csatlakozást, ha bekerül az alkotmányba, hogy a forint Magyarország hivatalos fizetőeszköze, Varga Mihály úgy reagált: az MSZP-nek mélyen hallgatnia kellene az ügyben, hiszen ha valaki tehet arról, hogy Magyarország hivatalos fizetőeszköze ma nem az euró, az éppen a szocialista párt. Kiemelte: semmiféle hátránnyal nem jár a majdani eurócsatlakozást érintően a forinttal kapcsolatos tervezett rendelkezés. "Ha Magyarország euróval fogja felváltani a forintot, majd módosítani kell az alkotmány szövegét. Ezt azonban nem látom olyan rövid távú problémának, amely már most gondokat kellene, hogy okozzon" - közölte.

Legutóbb, március 3-án Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Der Standard osztrák napilapnak adott interjújában - megismételve Orbán Viktor korábbi kijelentését - úgy vélekedett, hogy 2020-ban lehet érdekes az euró Magyarország számára. Emlékeztetett, hogy előbb a maastrichti követelményeket kell teljesítenie és reálkonvergenciát felmutatnia a gazdaságnak az államadósság, a foglalkoztatás és a növekedés terén. "Ha a gazdasági teljesítmény eléri az 50 százalékos (GDP-arányos) államadóssági rátát, belépünk" - szögezte le a miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnök február 25-én Brüsszelben fontosnak nevezte, hogy az aktuális nemzetközi problémák közepette ne lankadjon a figyelem az euró megmentésének kérdésében. Úrrá kell lenni az egymást követő euróövezeti tagállamok válságain, azaz az államadóssági krízisen - emelte ki. A miniszterelnök február 5-én úgy fogalmazott: a csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni" Magyarország csatlakozását az eurózónához. Magyarország és a magyar uniós elnökség nem ellenzi az eurózóna tagállamainak közös tanácskozásait és közös döntéseit, sőt örül nekik - közölte és kijelentette: ez nem a szétesése vagy a szakadása az Európai Uniónak, hanem pusztán az eurózóna tagállamainak erőfeszítése az euró megmentése érdekében.

A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába.     Magyarország azonban nem támogathatja az egységes adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben - tette hozzá. A január végi európai bizottsági, az unió kohéziós politikájáról rendezett konferenciáján pedig a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy egyszerre kellene három feltételnek megfelelni: a költségvetés és a kohéziós politika vitája mellett annak is, hogy "az Európai Unió legfontosabb vívmányát, az eurót talpon tartsuk". Az euróövezet válságát még nem kezelték - mondta -, márpedig az euró talpon tartása éppen elég politikai konfliktust jelent Európa vezetői számára ahhoz, hogy újabb konfliktusokkal a jelenlegieket már ne terheljék. A túl korán induló költségvetési vita rontja az euró megvédéshez szükséges intézkedések sikerének esélyét - vélte.

Kairói megbeszélésein, januárban, a miniszterelnök kifejtette, hogy  az euró - stabilizálása után -  újra erős valuta lesz, s ezért Magyarországnak is fontos lesz a csatlakozás az eurózónához. Orbán Viktor a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott év eleji interjújában az euróról annyit mondott: bevezetése nem reális cél Magyarország számára ebben az évtizedben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!