Az orosz és az ukrán hadsereg tudja a legtöbbet jelenleg a világon a drónhadviselésről, és a tapasztalatát az előbbi Iránnal, az utóbbi az USA-val és annak Öböl menti szövetségeseivel osztja meg. Putyin azért vigyáz arra, ne haragítsa magára Trumpot.
Bár a magyar kormány által elrendelt blokád csak a harmadik negyedévtől él, április 1-jével leálltak a szállítások – mert az ukrán kereskedők nem vásárolnak. Éppen Lengyelország felől sem.
Az Orbán-kormány július első napjától egy jogilag aggályos lépéssel lényegében lezárja a Magyarországról Ukrajnába vezető gázcsövet. A piaci kereskedelem megbénításával Budapest meglehetősen sok pénzt és bizalmat veszít. Utóbbit akkor is, ha végül a blokád elmarad.
Nem rögtön áll le az Ukrajnába tartó gázszállítás, ennek pedig érdekes mellékhatásai is vannak.
Kiírták a pályázatot a brodi olajszivattyú-állomás helyreállítására, a januári orosz támadás miatti javítások mellett régebben előkészített terveket is elővettek.
A magyar kormány az „ukrán olajblokádra” és az ország energiabiztonságára hivatkozva ősztől leállítja a földgáztranzitot Ukrajna felé, ám egy friss megállapodás biztosítaná az ellátást egy alternatív útvonalon
Armin Papperger szerint az ukránok csak úgy játszanak a drónjaikkal, mintha azok legók lennének, de ez szerinte nem valódi innováció.
Két, oroszországi célok ellen indított, célt tévesztett szerkezetről lehet szó. Az egyik biztosan ukrán, a másikat még vizsgálják.
Alexander Stubb azt mondja, Oroszország nem akar békét.
Ha már az egyébként mindig kedves António Costa is kiakad, az tényleg jelent valamit.
A jövőre vonatkozó, fokozatos lépésről van szó.
Tavaly a magyarországi gázexport több mint fele Ukrajnába ment, de ennek nagy része tranzit jellegű ügylet volt, tehát a gázt csak átvitték Magyarországon. Ezen nyilván magyarországi szereplők is jól kerestek, de ennek vége, ha a kormány egyelőre ismeretlen megoldással blokkolja az ukrajnai exportot. A döntés kellemetlen lenne Kijev számára, de nem lenne megoldhatatlan helyzet.
A magyar kormány titkokat árul el a Kremlnek, és azt a Brüsszelt támadja, amelynek a pénzét szívesen zsebre vágja. Ám a populista miniszterelnök megfeledkezik arról, hogy neki az EU fontosabb, mint ő Brüsszelnek. És a szervezetnek vannak eszközök a kezében.
A mennyiséget inkább a hazai földgáztározókba töltik.
Andrew Puzder szerint Donald Trumpnak kell eldöntenie, hogy újraértékeli-e az Orbánnal folytatott viszonyát azt követően, hogy kiderült: Szijjártó Péter Szergej Lavrovnak jelenthetett uniós tárgyalásokról.
Az orosz befolyás érvényesülése már akkor is kulcskérdés volt, amikor a leleplezett magyar hírszerző, André Zoltán a grúziai magyar nagykövetségen szolgált. A katonai hírszerzőről az ukránok azt állítják, hogy egy ügynökhálózatot koordinált Kárpátalján.
A magyar miniszterelnök több bírálója is attól tart, hogy Orbán csapdát állított az Európai Uniónak, az meg gyanútlanul belesétált, lényegesen javítva ezzel Orbán választási esélyein. A hiba az volt, véli Jamie Dettmer külpolitikai szerkesztő, hogy a többiek összeálltak ellene a múlt heti csúcson.
Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin a harmadik világháborút indította el, és mindenképp meg kell állítani. Bízik az ukrán győzelemben, sőt szerinte a megszállt területeket is visszaszerzik – idővel.
Magyarország továbbra sem engedi, hogy Ukrajna EU-hitelt kapjon, Trump a NATO-t fenyegeti, de az is kiderült, mennyibe került Matolcsy György WC-je. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A miniszterelnök nem csak a 90 milliárd eurós uniós hitellel kapcsolatban emlegetett vétót, hanem a következő uniós költségvetést is megakadályozná adott esetben.
