A konzervatív párti Erna Solbergnek sikerült az, ami több mint három évtizedig nem jött össze egyetlen norvég politikusnak sem: a pártja egymás után kétszer megnyerte a skandináv ország parlamenti választását, és hosszas alkudozás után a napokban megalakíthatta második kormányát.
Nagy felfordulás várható az esélyes baloldali körzetekben, a helyzet hajaz arra, ami Hódmezővásárhelyen zajlik. Lévai Katalin után újabb érdekes életrajzú jelölt jelentkezhet be a szomszédos körzetben.
A kórházigazgatók új feladatot kaptak a nyakukba, mert az nem volt elég, hogy egyben kell tartaniuk egy alulfinanszírozott, emberhiánnyal küzdő, rossz körülmények között vergődő egészségügyi rendszert. Központi utasításra heti két pozitív kicsengésű médiamegjelenést is prezentálniuk kell – értesült a Népszava.
A Fidesz szerint az ellenzéki pártok vezetői veszélyesek az országra – a CÖF első embere szerint pedig az ellenzék hazaáruló.
Gulyás Márton mozgalma fogta magát, néhány egyéni választókerületben méréseket végez és rendezvényeket tart, hogy kiderüljön, ki a legesélyesebb jelölt áprilisban. A Fidesz nem vesz részt a fórumokon, az együttes Baranyi Krisztina szerint nem azért, mert félnek. Ő egyébként parkolóóránként bontaná le a Fidesz rendszerét, jelentsen ez a helyi botrányra utaláson túl bármit. A Cigánypárt jelöltje pedig úgy vett részt a Közös Ország Mozgalom fórumán, hogy nem is hívták.
Újra feltűnik az utcákon Soros György. Telefonon pedig Vona Allah-os kijelentésére hívják fel a figyelmet.
A Fidesznek 2014-ben jól jöttek a nehezen beazonosítható, a köznyelvben kamupártoknak nevezhető formációk, az államkasszából elvittek jó pár száz milliót, az eredményekből meg néhány szavazatot a néha megtévesztő nevű tömörülések. 2018-ra szigorodtak a szabályok. Idén ha egy párt nem éri el az 1 százalékot, a kampánypénzt vissza kell fizetnie, ha pedig erre nincs erőforrása, a pártvezetők a saját pénzükkel felelnek. De még így is temérdek párt kapott esélyt, hogy rajthoz álljon. A hatóságok közben lecsaptak az első csalási kísérletre.
A gyanúsítottak négy olyan pártot akartak indítani, melyek illegálisan szerzett adatokkal állítottak volna jelölteket, hogy állami támogatáshoz jussanak.
A tiszaszigeti polgármester magával vitte a fideszes jelöltet, és mondta, rá kell szavazni a választáson.
Január végére látványosan elmozdultak a pártpreferenciák – derül ki a Medián legfrissebb kutatásából, amelynek részletei a csütörtökön megjelenő HVG-ben olvashatók.
Gyurcsány Ferenc áttöri a polkorrektség falait, meglovagolja a társadalmi hangulatot, és látványosan támadja azt, amit Orbán burokban tart, és ezért a többi párt sem mer kritizálni. A témák jól futnak, ám a DK támogatottságra még nem tudta váltani offenzíváját, már ha hiszünk a közvélemény-kutatónak, amelyet Gyurcsányék is a leginkább néznek.
Keményen megy az adok-kapok a baloldalon.
Ezután érdemi reakciót vár arra, miért is lenne hazugság, amit állít.
Molnár Gyula MSZP elnök elengedte füle mellett Gyurcsány durva beszólását arról, hogy az ellenzék – a DK-n kívül alkut kötött a Fidesszel –, Szél Bernadett nem volt ennyire elnéző.
A lebontott határkerítés előtt áll Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc, Soros György, Vona Gábor és Karácsony Gergely, a politikusok kezében erővágó.
Nem kell bevallani, évek óta látszik: a Fidesz számos programpontot lenyúlt a Jobbiktól. Vagy ha maga találta ki, előtte biztosan elmulasztotta azt a választási programjába belerakni. Tippeljen, ki írta bele a programjába, hogy legyen kötelező hit- és erkölcstan, és ki mondta először, hogy kellene a határkerítés?
A szavazásra jogosultak 40 százaléka kormányváltást szeretne, 38 százalék szerint nincs erre szükség. Az emberek közel fele azonban nem bízik abban, hogy le lehet győzni a Fideszt – derül ki a Závecz Researchnek az Index számára készített reprezentatív kutatásból.
