A 2016 októberi, érvénytelen népszavazás sem zavarta meg Orbán Viktort abban, hogy saját politikai jövőjét a menekültkérdés (keményebben: idegenellenesség) maximális kiaknázásához kösse. A miniszterelnök akkor azt mondta, nagyszerű eredményt értek el – pedig a referendum messze elmaradt a megkívánt érvényességi küszöbtől – és bejelentette, alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be a parlamentnek a vasárnapi kvótanépszavazás után, mert

„az emberek akaratát rögzíteni kell az Alaptörvényben”.

Aztán ezt a próbálkozását is elbukta a Fidesz.

Nem lett meg 2016 novemberében a parlamenti kétharmad, nem sikerült az érvénytelen népszavazás eredményét Alaptörvénybe emelni, holott ekkor még a Jobbikon a mostaninál is nagyobb lehetett a nyomás, hogy a jobbszélnek tetsző színjátékban részt vegyen. “Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is”, fogalmazott a miniszterelnök javaslata tárgyalásakor. Bekerült volna az alaptörvénybe, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Kimondták volna, hogy idegen állampolgár – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek kivételével – Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

A közjogilag elbukott népszavazás politikai értelemben kifejezetten siker volt a Fidesz számára, amiből azóta is megélnek. Azóta a Fidesz univerzumában mindenki, aki nem velük van, Soros ügynöke, hiszen nem támogatták az alaptörvény-módosítást. A ciklus közepére eső népszavazás egy erőpróba és mozgósítási gyakorlat is volt a Fidesznek, felmérték a tábor nagyságát, szavazói aktivitását, az ellenfelek reakcióképességét. A teszt azt mutatta, hogy saját táborán túl a Jobbiktól tud szavazókat nyerni a Fidesz, de máshova nem tud bővülni.

Urna bontás a népszavazás

Mónus Márton

Ebből kell tehát főznie. Ebbe a sorba illeszkedik a Stop Soros-törvénycsomag is, amit hiába bocsátott társadalmi vitára a kormány, már a legelején jelezték, enyhébb javaslat nem, csak szigorúbb kerülhet a parlament elé. Az előzetes törvénytervezet szerint

• a törvénytelen migráció elősegítésében szerepet vállalók adatszolgáltatását a bíróságnál kell majd elvégezni, amely ezt egy folyamatosan ellenőrizhető, megtekinthető nyilvántartásba fogja venni.
• Emellett ha ilyen szervezetek többségében külföldről kapnak pénzt, akkor az ilyen külföldi összegek után 25 százalékos illetéket kellene fizetniük, a pénzt pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szedné be. Ezek betartását a tervezet szerint az ügyészség fogja ellenőrizni, ha pedig jogsértést talál, akkor arról értesíti a bíróságot, és javaslatot tesz a szankcióra, amelyről majd a bíróság dönthet.
• Célként fogalmazták meg akkor, hogy az illegális migrációt támogató személyeket is meg tudják akadályozni ebben a tevékenységükben. Ezért lehetőséget teremtenének arra, hogy az ilyen külföldi állampolgárokat az idegenrendészeti távoltartás intézményével távol tartsák Magyarországról. A magyar állampolgárokat csak a schengeni külső határok 8 kilométeres övezetéből lehetne távol tartani, de diplomatákra, ENSZ-képviselőkre nem vonatkozhatna a távoltartás, ahogyan azokra az országgyűlési képviselőkre sem, akiknek az említett területen feladatuk lehet.

Kovács Zoltán kormányszóvivő akkor azt mondta, ha Soros Györgyről kiderül, hogy ilyen tevékenységet végez – vagyis hogy az illegális bevándorlást szervezi –, akkor rá ugyanúgy vonatkoznak majd a szabályok.

Már akkor látni lehetett, hogy ez a csomag csak a nevében irányul Soros György ellen, a valódi célpontot a civilek jelentik – őket pedig réges-rég összesorosozta a kormányzat. Csak amíg a milliárdost mindössze szavakkal, addig a civileket ténylegesen is tudja lőni a Fidesz. Orbán a javaslatcsomag nyilvánosságra kerülése után azt mondta, új helyzetet teremtettek: mindenki, így Soros György is eldöntheti, hogy mit csinál: abbahagyja, vagy folytatja az illegális migráció szervezését, támogatását. Világosan kijelentette, mit akar: Magyarország ne legyen bevándorlóország, hogy azok, akik a migrációt szervezik és finanszírozzák, ne tudjanak boldogulni Magyarországon, azokat pedig, akik ennek ellenére támogatják a törvénytelen bevándorlást, távol tudják tartani az ország területétől.

Csanádi Márton

Kedd este a kormány be is nyújtotta a három törvényjavaslatot (Az idegenrendészeti távoltartásról – erről itt írtunk –, A bevándorlási finanszírozási illetékről és A migrációt támogató szervezetek működésének engedélyezéséről szólót), amit azóta már tárgysorozatba is vettek – kormányzati cél, hogy februárban szavazhassanak is a szövegekről, amihez nem kell kétharmad, az minden bizonnyal át is fog menni. A parlament elé került javaslat tényleg szigorúbb – a kormány szerint a társadalmi egyeztetésen az emberek akartak szigorítani, bár ezeket a döntéshozókon kívül senki sem ismeri, ez nem több mint bemondás –, már nem regisztrációs kötelezettséget, hanem engedélyhez kötöttséget írnának elő. A döntés pedig Pintér Sándor belügyminiszter kezébe kerülne, menekülteknek csak az segíthetne, akit nemzetbiztonsági szempontból megvizsgáltak.

„Migrációt segítőnek” minősül, aki:

• érdekérvényesítő tevékenységet, kampányt folytat, vagy ezek szervezésében részt vesz,
• a jogalkalmazói gyakorlat befolyásolására törekszik,
• határmegfigyelést tart, határmegfigyelést szervez,
• információs anyagokat készít vagy ilyenre megbízást ad,
• hálózatot épít, illetve önkénteseket toboroz,
• közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy
• vagyoni jellegű juttatást használ fel, vagy
• pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatást nyújt.

Ha egy érintett szervezet engedély kérése nélkül folytatja tevékenységét, az ügyészség felhívja annak abbahagyására, egyben intézkedik az adószám törlése iránt. Amennyiben ezt követően sem fejezi be működését, az ügyészség pénzbírságot szabhat ki, amelynek összege 1 millió 800 ezer forint lehet. Ha utána „sem tér jobb belátásra” a szervezet, ahogy az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Völner Pál fogalmazott, az ügyész bírósághoz fordulva kérheti a törlését.

A kormány célja egyértelmű: nem az illegális migrációt, hanem a migrációt – a legális migrációt is – segítő civil szervezeteknek is nekimenne.

Pedig pont ez a kormány volt az, amelyik befogadott 2300 menekültet úgy, hogy minden jogszabályt betartottak, ahogy a 2300-ak ellátásában részt vevő szerveztek is. A fenti felsorolásból egyértelműen kitűnik, hogy ha a törvényjavaslatot elfogadják, akkor az minden civil szervezetet érinteni fog, aki valaha menekültre nézett. És ennek elfogadásához nem kell kétharmad.

hvg.hu

Tuzson Bence már most elkezdte az ellenzékre tolni a felelősséget, szerinte „a lelkiismeret felébredhet” egy-két ellenzéki országgyűlési képviselőben, és így megszavazhatja a parlament a törvénycsomag kétharmados elemeit is (módosítanák a nemzetbiztonsági törvényt, ehhez kétharmad kell), mert szerinte csak egyben van értelme a csomag elemeinek. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem feltétlenül számítanak arra, hogy az ellenzéki pártok a törvénycsomag mellé állnak, erre mutat korábbi tevékenységük is.

Vagyis látszik, hogy készül a következő kommunikációs és tábort egyben tartó hadjárat: a Fidesz megvédi az országot, az ellenzék Soros zsebében. Ezzel pedig megvan a kormánypárt újabb kampányeleme két hónappal a választások előtt, mert a civil szervezeteknek az esetlegesen elfogadott törvény csak a kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba, a kérelmek benyújtására pedig 90 napjuk van azoknak, akiket ez érint.