Vannak olyan alapvetések, amelyekkel mindenki tisztában van. Ilyen például a véletlen és a pénzfeldobás kapcsolata. Ha feldobunk egy érmét, 50 százalék az esélye, hogy az egyik oldalára esik. Vagy mégsem?
Valójában nincs maradéktalanul igazságos rangsor, de két amerikai szakértő most megpróbált a lehető legközelebb jutni hozzá. Az ő módszerük alapján a magyar sportolók több érmet szereztek az olimpián, mint amennyi „járt volna“.
Azt hihetnénk, nincs elfogulatlanabb döntés a pénzfeldobásnál: 50-50 százalék a valószínűsége, hogy az érme az egyik vagy a másik oldalára esik. Kiderült azonban, hogy ez nem egészen így van.
Háromszázhatvan éve, 1662. augusztus 19-én halt meg Párizsban a 17. század egyik legragyogóbb elméje, a francia Blaise Pascal, aki maradandót alkotott a matematika, a fizika és a filozófia területén is. Gondolatok című műve nem csak a francia próza remekműve, de a nyugati és keresztény gondolkodás egyik csúcspontja is.
Két orvostudományi, egy matematikai és egy politikatörténeti magyar projektre is megadták az Európai Kutatási Tanács önálló csoporttal rendelkező kutatók számára kiírt pályázati támogatást. A nyertesek ötéves, legfeljebb 2 millió eurós, azaz több mint 600 millió forintos támogatással járó kutatási programot indíthatnak el.
Hogy lesz-e lottóötösünk, azt nem lehet befolyásolni, de azt igen, hogy ha már nyerünk, akkor minél több pénzt söpörjünk be – ez utóbbi azonban részben matematikai, részben pszichológiai tényezőkön is múlik.
Valószínűségszámítási fejetlenséget fedeztek fel kanadai kutatók a pénzfeldobásban: több a fej, mint az írás, holott "hosszabb távon", kellően sok kísérlet esetén elméletileg ugyanannyinak kellene lennie a kettőnek.
