Moszkva az orosz hadsereg ellenőrzése alá vont térségekben, Donyeckben, Luhanszkban, Herszonban és Zaporizzsjában tervez népszavazást az Oroszországhoz csatlakozásról.
Muhamad al-Hindi, az Iszlám Dzsihád politikai szárnyának szóvivője megerősítette, hogy a szervezet egyetértett a gázai tűzszünetről szóló egyiptomi javaslattal.
Mintegy tíz tajvani és tíz kínai hadihajó közelítette meg egymást, Tajvan közölte, hogy hajók és repülőgépek elhárítására szolgáló rendszereit készültségbe helyezte.
Olyan feltételezések is megjelentek, hogy a posztjáról tavasszal lemondó Anatolij Csubajszt megmérgezték, de az orvosok más megbetegedésre gyanakodnak.
Miközben egyre valószínűbbnek tűnik, hogy megvalósul az a fogolycsere, amely során az orosz illegális fegyverkereskedő Viktor But hazakerülhet, cserébe az amerikai Brittney Grinerért és Paul Whelanért, viszonylag kevés szó esik a hónapok óta orosz börtönben sínylődő Vlagyimir Kara-Murzáról, az egyik utolsó, még Oroszországban tartózkodó ellenzékiről. Pedig kalandos élete van, és kétszer meg is mérgezték már.
Ha lenne is esély a líbiai rendezésre, a Wagner orosz zsoldoscsoport hídfőállásokat épített ki az olajlétesítmények ellenőrzésére. Pedig az észak-afrikai ország az EU egyik fontos energiaforrásává válhatna.
A Gázai övezetből rakéták százaival lövik Izraelt, nem túl sok sikerrel, az izraeliek pedig palesztin katonai létesítményeket bombáznak, de a támadásnak nem csak katonák az áldozatai.
Komoly reformokat próbál keresztülvinni Ferenc pápa az augusztus végi konzisztóriumon, de a különféle jelekből többen már azt olvassák ki, hogy a lemondását készítette elő.
Bocsánatot kért a görög kormányfő az ellenzéki szocialista PASZOK párt vezetőjétől, amiért a titkosszolgálat egy kémszoftverrel tavaly törvénytelenül lehallgatta őt.
Egyre komolyabb fenyegetések hangzanak el Moszkvában, Szergej Lavrov külügyminiszter például arról beszélt, hogy Oroszországnak már nemcsak a kelet-ukrajnai népköztársaságok „felszabadítása” a célja, hanem addig megy tovább, ahonnan Ukrajna és a Kijevet támogató Nyugat már nem tudja fegyverekkel elérni a Donyec-medencét. Dmitrij Medvegyev volt államfő pedig hetente emlékezteti a világot arra, hogy történelem megismétli magát, Oroszország ugyanúgy győzni fog, mint ahogy a második világháborúban tette. Miközben többen atomháborúval riogatnak, akadnak, akik valamivel visszafogottabb hangnemet ütnek meg, ám egyértélműnek tűnik, hogy a Kremlben koordinálják a megszólalásokat.
Tömegesen semmisítenek meg az Ukrajnában előretörő orosz haderők templomokat, múzeumokat és műemlékeket. Az áldatlan rombolás és fosztogatás része Vlagyimir Putyin orosz elnök rögeszméjének, amely kétségbe vonja az ukrán nép létezését is.