A hegyi-karabahi enklávéból tömegével vándorolnak el az ott mindeddig többségben lévő örmények azt követően, hogy Azerbajdzsán három évtized után visszavette a hatalmat, és a Hegyi-Karabahi (szeparatista) Köztársaság bejelentette önfeloszlatását. A menekülők rettenetesen csalódottak, hogy Örményország „elárulta őket”. Vannak, akik meg sem állnak Oroszországig, ott képzelik el a jövőjüket. A Deutsche Welle riportja.
Az Európai Parlament megszavazhat ugyan büntető intézkedéseket Azerbajdzsán ellen a Hegyi-Karabah tartomány elfoglalása és az örmények elűzése miatt, de az Európai Bizottság aligha alkalmaz szankciókat Baku ellen, hiszen az Európai Uniónak szüksége van az azeri földgázra – fogalmazza meg a tényállást a brüsszeli Politico.
Baku és Teherán kapcsolata roppant kényes, miután Azerbajdzsán szoros szövetségese Törökországnak, amely viszont Irán regionális riválisa.
A fogyatkozó lakosságú, munkaerőhiánnyal küzdő Oroszországban egyre kevesebb embert érdekel az ukrajnai háború, s akik foglalkoznak vele, békét szeretnének, de olyat, amelyért Moszkva nem tesz engedményeket.
Már több mint százezer örmény menekült Örményországba azóta, hogy a múlt héten az azeri hadsereg egynapos háborúval elfoglalta az Azerbajdzsán terültére beékelt, többségében örmények által lakott területet. A tömeges menekülés azt bizonyítja, az örmények nem hisznek Azerbajdzsánnak, ahol az utóbbi években többször is elhangzott, örményt ölni nem bűn.
Azerbajdzsán villámháborúban visszafoglalta a kaukázusi országhoz tartozó, 30 éven át örmény kézen lévő, örmény többségű Karabahot. Bár a terület elvesztése fájó sebet ejt az örmények lelkében, a kapituláció után új startot vehet az egykori szovjet tagköztársaság.
Miközben minden benzinkútnál, és az egyetlen kifelé vezető úton is hatalmas kocsisorok kígyóznak, hétfőn felrobbant egy üzemanyagraktár is a térségben.
A tározónál azért voltak sokan, mert a térségben súlyos üzemanyaghiány alakult ki.
A Hegyi-Karabahban élő örmények elköltöznek Örményországba, mert nem akarnak azeri fennhatóság alatt élni, és félnek a velük szembeni esetleges etnikai tisztogatástól – jelentette be vasárnap az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-karabahi Köztársaság elnöki tanácsadója.
Egy nappal az után, hogy Azerbajdzsán kedden „terroristaellenes” akciót indított az azeri területre beékelődött, örmény többségű és örmény ellenőrzés alatt lévő Karabah ellen, Örményország és a karabahi örmény vezetés gyakorlatilag kapitulált. Elfogadták azt a tűzszüneti megállapodást, amely az örmény hadsereg kivonásáról, a karabahi helyi fegyveres erők feloszlatásáról és arról szól, hogy a 30 évig örmény irányítás alatt lévő Karabahot visszaintegrálják Azerbajdzsánba. A karabahi volt a legvéresebb olyan konfliktus, amely az egykori Szovjetunió szétbomlásának időszakában alakult ki.
Ilham Alijev szerint az örmények által felügyelt Hegyi-Karabah területet itt az idő reintegrálni, az örmény választások pedig csak provokálták Azerbajdzsánt.
Azerbajdzsán nem kívánja leállítani a katonai hadműveletet.
A területért legutóbb 2020-ban vívott véres háborút Azerbajdzsán és Örményország.
Virágzik az orosz kereskedelem Örményországgal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal és Kazahsztánnal, olyan anyagokat, félvezetőket importál tőlük Moszkva, amelyek nélkülözhetetlenek a háborúhoz. De ide tartozik az urán is.
Örményország most először jelezte, hogy kész elismerni Azerbajdzsán részeként Karabahot. Jereván kompromisszumkészsége elsősorban az ukrajnai orosz agresszió következménye, ahogy az is, hogy a volt szovjet tagköztársaságok sorra fordulnak el Moszkvától Peking felé.
Erről Putyin bábáskodása mellett, Moszkvában nyilatkoztak a felek.
Az örmény miniszterelnöknek azonban vannak feltételei.
Képviselet egyelőre nem nyílik Jerevánban, mostantól a tbiliszi nagykövet – Orbán Viktor diplomatává avanzsált egykori angoltanára – képviseli Magyarországot a szomszédos kaukázusi országban is.
Élelmet, vizet és gyógyszereket szállítottak teherautókkal a földrengés áldozatainak.
