Peking már a gyengülő oroszok déli érdekszférájában kavar

„Azerbajdzsán 86 600 négyzetkilométeres területe magában foglalja Karabahot is” – mondta a napokban Nikol Pasinján örmény miniszterelnök. Ez az a mondat, amit alighanem a legnehezebben ejt ki a száján egy örmény politikus. Az Azerbajdzsánba beékelődött Karabahban ugyanis az örmények vannak többségben, és

Jereván az utóbbi több mint három évtizedben folyamatosan háborúban állt a szomszédjával,

hogy megtarthassa az örmény kultúra bölcsőjének számító hegyvidéki területet.

Az örmény és az azeri elnök is kész békét kötni Hegyi-Karabah ügyében

Erről Putyin bábáskodása mellett, Moszkvában nyilatkoztak a felek. Ilham Aliyev azeri elnök Moszkvában, a Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén kijelentette, hogy Örményország elismerte Hegyi-Karabahot Azerbajdzsán részeként, így lehetőség van a békemegállapodásra. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök megerősítette, hogy Örményország és Azerbajdzsán megállapodott egymás területi integritásának kölcsönös elismeréséről.

Nem véletlen, hogy Pasinján most kényszerült a politikai jövőjét is fenyegető lépésre. Megborult ugyanis az az egyensúly, amely 1989 óta lehetővé tette Örményország számára, hogy úgy őrizhesse meg a mintegy húszezer négyzetkilométeres Karabahot és a hegyvidéket Örményországgal összekötő azeri területet, hogy közben a jóval erősebb és népesebb, szénhidrogénben gazdag Azerbajdzsán az örmény GDP-vel megegyező összeget költsön minden évben hadserege megerősítésére.