A nagyobb forgalmú áruházláncokkal is különadót fizettetne a kormány a TV2 Tények című hírműsorának információi szerint. A híradósok úgy tudják, hogy a távközlési és energetikai cégekkel együtt az áruházláncoknak is fizetniük kell, összesen 200-300 milliárdot, ráadásul még az idén.
Szigorítják a magyar termék minimum előírásait és bevezetnek egy új prémium kategóriát, magyarán átírják a jelenlegi szabályokat és egy úgynevezett kétszintű élelmiszerkönyvet vezetnek be egy-két éven belül. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kezdeményezése nyomán azonban még nem tűnnek el polcokról a silány minőségű termékek, csak átnevezik őket.
Átfogó ellenőrzéssorozatot tervez az áruházláncoknál a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kiszűrése érdekében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).
Pintér István, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatója pénteken arról nyilatkozott a Kossuth Rádiónak, hogy az NFH a közeljövőben ellenőrizni fogja a nagy áruházláncokat.
A Tesco áruházlánc 10,1 százalékkal növelte nyereségét februárral véget ért üzleti évében, és a fogyasztói bizalom erősödését tapasztalva azt tervezi, hogy az új üzleti évben világszerte 8,5 millió négyzetméteren nyit áruházakat, ami bő 3 millió négyzetméterrel több a tavalyinál.
Tökölön, Érden és Hatvanban nyitja első magyarországi áruházait a Koodza nevű francia sportdiszkontlánc - írja Világgazdaság hétfői száma.
A nagy áruházláncok polcain július 1-jétől 80 százalékban magyar élelmiszert találhat a fogyasztó, miután a termelői, feldolgozói és kereskedői szakmai, valamint az érdekképviseleti szervezetek megbízottai csütörtökön a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) aláírták az élelmiszer etikai kódexet.
Továbbra is kiemelkedő szerepet töltenek be a kisebb üzletek a hazai élelmiszerek kereskedelmében: a GfK közvélemény-kutatásában 2004 óta most először említették a vásárlók nagyobb arányban a kisebb önkiszolgáló üzleteket a hipermarketekkel szemben olyan vásárlási helyszínként, ahol a legtöbb pénzt költik élelmiszerekre.
