Hosszú távon nem fenntartható az, hogy a bankok negatív kamatfelárral nyújtanak lakáshiteleket, az egyre kisebb önerő és az egyre nagyobb hitelek azonban nem jelentenek a korábbinál nagyobb kockázatot – véli Kói Tibor, a CIB Bank Lakossági Hiteltermékek vezetője.
A férfi ekkora emelkedésre nem volt felkészülve, a nem is tudja kifizetni a közel egymillió forintos összeget.
Drasztikusak a különbségek az egyes pénzintézetek ingatlanértékelési gyakorlata között.
Sokan szeretnének lakást vásásrolni, de nem tudják biztosítani a szükséges önerőt a hitelfelvételhez. A Bankmonitor összefoglalta, hogy a lakástakarékkal miként kerülhet az ember közelebb ehhez a célhoz.
A gond az, hogy az uniós pályázatok benyújtásakor becsült költségek az építőipari árrobbanás miatt mostanra jelentősen megnövekedtek, a különbözet kifizetésére pedig nincs pénze az önkormányzatoknak. De ha lenne, vagy adna nekik a kormány, az EU-nak is jóvá kellene hagynia a módosításokat, addig viszont nem tudnak büdzsét készíteni, amiért meg az Államkincstárral gyűlhet meg a bajuk.
Sokan esnek abba a hibába, hogy csak Budapestre fókuszálnak, ha az ingatlanpiacról beszélnek, pedig ennél azért jóval tarkább a kép. A Bankmonitor ezért egész Magyarországot vizsgálva készített egy ábrát, ami azt mutatja: a helyi átlagkeresettel és 40 százalék saját erővel számolva hol a legnehezebb megvenni egy 60 négyzetméteres használt téglalakást.
A hatalom arroganciája már odáig fajult, hogy egyes településeken a lakossági befizetésekből is baráti cégek megbízásait finanszírozzák. Ehhez a kormány és az igazságszolgáltatás is asszisztál.
Eddig a hiányzó önrész hártáltatta a beruházás megvalósulását, de egy dokumentumból úgy tűnik, az önkormányzat a jövő héten megoldhatja az ügyet.
Magyarország már kérhette és meg is kapta az uniós projektek hazai társfinanszírozásának csökkentését – közölte a Világgazdasággal a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A gazdasági válság által leginkább sújtott hat EU-tagállam (Magyarország mellett Görögország, Írország, Portugália, illetve Lettország, Románia) esetében így az uniós projektek nemzeti társfinanszírozásának aránya az eddig előírt minimális 15 százalékról öt százalékra csökken - írja a Világgazdaság.
