A Földnél is nagyobb vihart fotózott a James Webb űrtávcső
A James Webb űrteleszkóp ezúttal a Jupitert vette célba.
A James Webb űrteleszkóp ezúttal a Jupitert vette célba.
Egy több mint 30 méteres, 25 tonnás rakétafokozat csapódott be, amit több helyszínről is megörökítettek.
Az univerzum 235 millió éves volt csupán, amikor egy újonnan felfedezett objektum már létezett. Ezt is a James Webb szúrta ki.
Az Ingenuity nevű marsi drón már több sikeres repülést is végrehajtott a vörös bolygón, ezért a NASA nem is állna meg egy ilyen berendezésnél. De a kis gépek másra is jók lehetnek.
A Tianven-1 által készített felvétel olyannyira részletes, hogy a Phobos kráterei is láthatók rajta. Az égitest a Mars két holdja közül a nagyobbik.
Lajosmizséről nézett fel az égre először, aztán elhatározta, hogy nem nyugszik, amíg meg nem hódítja. A 29 éves Sápi Zsombor mára az űrtechnológia egyik csúcstermékének gyártásán dolgozik sikeresen és szeretne részt venni a Mars kolonizációjában is. Elmondta, tervezne-e emberéletek kioltására alkalmas rakétát és azt is, hogy szerinte miért fontos mindannyiunk számára az űripar. Interjú.
A hajtómű ahhoz a hordozórakétához tartozik, ami az Artemis I nevű misszió egyik igen fontos hozzávalója.
Két év múlva már orosz közreműködés nélkül működik tovább a Föld körül keringő kutatólaboratórium – közölte a Roszkoszmosz új vezetője.
A 300 fényév átmérőjű „csillaggyár” az éjszakai égbolt egyik leglátványosabb objektuma.
Az alacsony gravitációval rendelkező környezet súlyosan károsíthatja az emberi szervezetet, így fontos lenne kitalálni, mit lehet ellene tenni. A munka a jövőben esedékes űrprojektek miatt is hangsúlyos.
Még nyáron elindulhat a NASA Artemis 1-küldetése a Holdra. Az amerikai űrhivatal bejelentése szerint az űrhajó már augusztus 29-én elstartolhat.
Korábban a Hubble is célba vette az NGC 628-at, de a James Webb sokkal részletesebb képeket közölt róla.
Mindeddig csak a kormányok által pénzelt űrkutatási szervezetek jutottak el a Marsra, privát cégek nem. Ez azonban rövidesen megváltozhat.
Bár a vonatkozó szabályok miatt egyetlen ország sem tarthat igényt (például) a Holdra, az égitestek felfedezése és erőforrásainak kihasználása nem tiltott.
A méregdrága teleszkópot még májusban találta el egy mikrometeor, ami látható sérülést okozott. A berendezés üzemel, de a kutatók így sem teljesen nyugodtak.
Az őssejtterápiák széleskörű elterjedését több tényező is gátolja. Egy csapat kutató ezt szeretné megoldani, a tervükhöz pedig a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) is szükség van.
A napkitörések legerősebbik kategóriájába sorolt jelenséget regisztrált minap egy űridőjárással foglalkozó kutató. A jelenségnek a Földön is érezhető lehetnek hatásai.
Az emberiség eddigi lefejlettebb teleszkópja, a James Webb a Déli Gyűrűs-ködöt is megfigyelte az üzembe helyezése után. És milyen jó, hogy így tett: az objektumról készült felvétel mellé egy meglepetés is érkezett.
A C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös a Naprendszer határán túlról érkezett. A megfigyeléséhez távcső szükséges.
A friss, még hivatalosan nem kiadott felvételeken a bolygó holdjai is láthatók.