A sarki jég keletkezésének egyik különös módja, hogy a víz alatt felfelé „esik” a hó, ami alulról építi a jégtáblát. A kutatók úgy vélik, hasonló jelenség játszódhat le a Jupiter Europa nevű holdján is. A folyamat megértése segíthet majd abban, hogy a 2024-ben útnak induló Europa Clippert irányító csapatnak mire kell figyelnie, ha az élet jeleit akarja kutatni.
Ahogy az IFLScience is írja, a Föld történetének jelentős részében nem volt élet a szárazföldön, csak a vízben. Emiatt a kutatók úgy vélik, nagyobb eséllyel lehet az élet nyomaira bukkanni a jégtáblák alatt például az Europa, vagy a Szaturnusz holdja, az Enceladus felszínén, mint a száraz Marson. Az Astrobiology című lapban megjelent kutatási eredmény szerint az eddigi kutatások leginkább a jégtábla felszínére koncentráltak, és nem figyeltek a jégtábla alsó részére.
Pedig – mint írják – ez a terület sokkal fontosabb lehet.
Lenyűgöző videón a Jupiter két holdja, az Io és az Europa
Kevin M. Gill, a NASA egyik mérnöke a Cassini űrszonda 2001-ben rögzített felvételét dolgozta át úgy, hogy abból egy látványos timelapse videó legyen.
A szakemberek szerint a jégtábla fagyott vízi része – vagyis az, ahol a jég érintkezik a vízzel és az megfagy – valószínűleg sokkal alacsonyabb sótartalommal rendelkezik, mint az óceán többi része. A törékeny jég, vagyis a víz alatti „hóréteg” még ennél is tisztább. Ez literenként a sótartalom 99,9 százalékát is kiszoríthatja a vízből. Korábban úgy vélték, hogy ennél jóval magasabb sótartalom várhatja az expedíciót.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
