Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.




Tagadja az ukrán védelmi minisztérium Zaluzsnij távozását

Korábban olyan sajtóértesülések keringtek, miszerint Zelenszkij menesztette a vezérkari főnököt, vagy Zaluzsnij maga mondott le a posztjáról, ám egyelőre ezt mindenki cáfolja. A feszültség viszont hosszú hónapok óta tapintható a háborúban álló ország politikai és katonai vezetése között.
















Fagyos hangulatban találkozik Szijjártó és Kuleba, de hogy jutott a mélypontra a magyar-ukrán viszony?

Magyarország az elsők között ismerte el a Szovjetunió szétesése után függetlenné vált Ukrajna államiságát és éveken át baráti hang jellemezte a két ország kapcsolatait. A viszony az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálása után kezdett megromlani, s a 2017-es ukrán oktatási törvény elfogadása óta folyamatosan nőtt a feszültség. A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba hétfői ungvári találkozója – majd Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő valószínűnek tűnő tárgyalásai – ugyan aligha oldanak meg minden vitát, ám lehetőséget teremtenek a viszony javítására. Az igazi előrelépéshez arra is szükség lenne, hogy a magyar kormány felhagyjon látványosan Moszkva-barát politikájával.