Vannak, akiket nem fenyeget a szellemi hanyatlás

A New York-i Albert Einstein Orvostudományi Egyetem kutatói szerint a CETP-gén (koleszterin-észter transzport protein) két meghatározott variációját hordozó személyeknél sokkal lassabb a szellemi hanyatlás azokhoz képest, akik a gén más változatait hordozzák. "Hosszú ideje tudjuk, hogy genetikai tényezők közrejátszanak az Alzheimer-kór kialakulásában." - emelte ki a kutatást irányító Richard Lipton.

Ám míg más tudósok azokat a géneket keresték, amelyek az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét növelik, New York-i kollégáik azokat a géneket kutatták, amelyek az agy egészséges öregedését segítik elő. Richard Lipton teamje a CETP-génnek azt a változatát vette górcső alá, amelynek meglétét már eddig is a kivételesen hosszú élet, valamint az egészséges szív- és érrendszer zálogának tekintettek.
 
A kutatók félezernél több olyan személy DNS-t elemezték, akik a vizsgálat kezdetekor nem szenvedtek demenciában, a továbbiakban a csapat évente végeztetett a vizsgálat résztvevőivel memóriatesztet. Három év alatt 40 személynél alakult ki demencia. "Azt találtuk, hogy azoknál a személyeknél, akik a CETP hosszú életet garantáló változatát hordozzák, 70 százalékkal kisebb az Alzheimer-kór kialakulásának rizikója, s az éves memóriatesztek tanúsága szerint lényegesen lassúbb volt a szellemi hanyatlás mértéke" - fogalmazott Richard Lipton. Hozzátette: ez alátámasztotta a feltevést, miszerint a hosszú életnek legalább ez a génvariációja az agy egészséges öregedését is biztosítja, valamint az Alzheimer-kór kialakulásától is véd.
 
Jelenleg nem ismert, hogyan védi a gén az agyat. Richard Lipton magyarázata szerint a CETP adott variációját hordozó személyeknél magas a jó koleszterin (HDL, magas sűrűségű lipoprotein) szintje a vérben, ami a szívbetegségek kialakulásától véd.
 
"Lehet, hogy a génvariáció az agyban is meggátolja az erek megbetegedését" - hangsúlyozta Richard Lipton, aki nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy a génvariáció közvetlenül is véd az Alzheimer-kór ellen. Megfogalmazása szerint e védőmechanizmus megértése a génhatást utánzó gyógyszerek kidolgozását teheti majd lehetővé.