Itt vannak az idei anti-Nobel-díjasok

A mostani volt a 22. citromdíjkiosztás az ironikus elismerés történetében. A gála csütörtökön este volt és ahogy mindig, a Harvard Egyetemen, az Egyesült Államok leghíresebb felsőoktatási intézményében. Az egész procedúra szellemi atyja Marc Abrahams, aki 1991-ban alapította a díjat humor által vezérelve, ám olyan tudósok számára, akik nem a humor által vezérelve kutatnak, hanem nagyon is komolyan veszik dolgukat. A citrom-Nobeleket valódi Nobel-díjasok adják át, de az előbbiekhez nem jár pénzjutalom, sőt, még útiköltségét is a díjazottnak kell állnia. Az idei díjazottak közül kiemelkednek azok a holland pszichológusok, akik felfedezték, hogy ha balra hajolva nézzük, az Eiffel-torony alacsonyabbnak látszik, jobbra dőlve meg nagyobbnak. A döglött halasok amerikai idegkutatók. Ők lényegében önhibájukon kívül lettek híresek és jogosultak a nemtelen díjra. Mágneses rezonanciával vizsgálgattak agytevékenységet, de emberek előtt bolondozás végett tökön, gumityúkon és döglött lazacon is kipróbálták az érzékeny készüléket. A tök és a gumityúk hozta a papírformát, ám a kimúlt hal esetében agyi reakciókat jelzett a műszer, amikor fényképeket mutogattak a döglött lénynek. Mint kiderült, a műszer kissé megbokrosodott és tévesen jelzett - viszont a csodának híre kélt. Japán sem maradt ki a nemtelen Nobel-díjból az idén. (Az angol elnevezése a díjnak Ig-Nobel prize, amely szójáték az ignoble szóból fakadón. Ez nemtelent, hitványt jelent, viszont második szótagjának kiejtése megegyezik a Nobel névvel.) Kurihara Kazuitaka és Csukada Kodzsi nevét áldhatják azok, akik átkozzák az unalmas szónoklatokat. Ezentúl ugyanis a japán duó készülékével elhallgatásra lehet bírni minden szónokot. A szerkezet visszahangosítja a beszélőt akkora csúszással, amely teljesen kizökkenti mondandójából és az illető hamarosan felhagy verbális vergődésével.A korábbi esztendők antidíjazott felfedezései és kutatási témái közül kiemelkedik, hogy a gyümölcsevő denevérek körében is dívik a felláció, méghozzá rendszeresen, a névtelen tehenek kevesebbet tejelnek, mint azok a marhák, melyeknek nevük is van, átlagosan húsz centivel messzebbre ugranak a kutyákon élő bolhák, mint a macskákon lakók, a harkályok fejfájás- és csőrsérülés-mentesülésének rejtélye, a végbélmasszás csukláselállító hatása, a ganajtúró bogarak finnyássága (Az alapfelvetés az volt, hogy a szájukban "összefut-e a nyál" bármely ürülék láttán, vagy netán válogatósak. Az eredmény: bizony finnyáskodnak nem egészen ínyükre való tehénlepény láttán.)A más kutatók a pislogásmentes embercsoport-fotózás matematikai képletét találta meg (minimálisan hány fényképet kell készíteni egy embercsoportról ahhoz, hogy legyen legalább egy fotó, amelyen épp senki sem pislog), meghatározták a tornádók szélsebességét csirkekopasztási, azaz baromfivetkeztetési erejük, tollfosztási eredményességük alapján, azt, hogy a Limburger sajt- és az emberi lábszag rokonaroma a nőstény malária szúnyogok számára (ugyanúgy vonzza őket a kettő).Más a heringek "szellentésnyelvének" bizonyításáért kapott díjat (valóban farukból eregetett légbuborékokkal kommunikálnak), a földre eső vajas kenyér zuhanási ideje és a becsapódás erejétől függően rárakódó baktériumok egészségre veszélyes mennyisége közötti összefüggésért (a végkonklúzió szerint ha 5 másodpernél rövidebb az esés, még nyugodtan meg lehet enni), a pingvinek székletnyomó erejének vizsgálatáért (az eredmény: négyszerese az embernél mért legerősebbnek), a "homoszexuális nekrofília" felderítéséért a vadkacsák körében (azaz a döglöttek iránti meleg vágy), az elefántfelület-kiszámítási matematikai képletéért, a taxisok agynagyobbodásának felfedezéséért térkép- és utcanévismeret miatt, a csirkék homoesztétikai érzékének bebizonyításáért (jobban szeretik a szép embereket), valamint a puszta kezű orrpiszkálás és -túrás hányadának megállapításáért (társadalmi) rétegenként és korosztályonként.