szerző:
Kanicsár Ádám András
Tetszett a cikk?

A kávé, bár a legtöbb ember mindennapi betevője, bizonyos fajtái – például az elefántok vagy a cibetmacskák által megemésztett különlegességek - a mai napig a luxus kategóriába tartoznak.

Persze a luxus is sokrétegű fogalom – Magyarországon a fiatalok nem is nagyon tudnak vele mit kezdeni –, de mondjuk, a 20 ezer forintnál drágább fél kilós kiszerelésű kávékat már bátran sorolhatjuk ebben a kategóriába.

Ilyen például a Szent Helena szigetekről származó St. Helena. E kávé termelése magához Napóleonhoz köthető, aki a legenda szerint maga ültette el száműzetése alatt az első cserjéket a szigeten. Hogy ez mennyire igaz, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy az itteni kávéról ódákat zengett a rangjától fosztott császár.

A panamai Boquete-ben termesztett kávé, a Hacienda La Esmeralda ennél is költségesebb mulatság, ha a reggeli feketéről van szó. Mintegy 75 – 100 ezer forintos áron juthatunk hozzá, de csak külön, a termelők által megrendezett aukciókon.

Kávékülönlegességek egy kiállításon
©

A rekorder mégsem ez, hanem a Finca el Injerto, amelynek fél kilója egy aukció során 140 ezer forintnyi összegért kelt el.

Ám néha nem csak az ár a meglepő…

Nem csak az ár számít, az is, honnan jön… ki

A világ egyik legdrágább kávéja, a Kopi Luwak több szempontból is különleges. Egyrészt több mint 45 ezer forint fél kilója, másrészt nem az teszi egzotikussá, hogy hol nő. A kávébabok érlelésének fontos része ugyanis az, hogy a termés végigmenjen a pálmasodró (a cibetmacskafélék családjába tartozó ragadozó emlős – a szerk.) emésztőrendszerén. Csak onnantól kezdve feldolgozható, miután távozott onnan.

Bele se merünk gondolni, ki és hogyan jött rá, hogy ez a kávé a legjobb dolog a világon, de végtére is az ember arra is rájött, hogy a tehéntej fogyasztható és mekkora siker lett – tanulság: kóstoljunk meg mindent, bárhonnan vagy bármiből jön. A Luwaknak akkora sikere van manapság a világon, hogy különböző kávéházak is nyíltak, melyekben csak ezt a különlegességet kínálják.

Kávébabok válogatása Kelet-Timorban
©

A Black Ivory márka szintén az emésztéssel lesz luxusáru – itt a kávébab az elefántok emésztőrendszerén megy keresztül. A thaiföldi kávé 35 grammjának ára 20 ezer forint körül mozog.

Csak a termés 1 százaléka megfelelő

De hogy is működik a kávé besorolása luxuscikként, ha nem az árát nézzük, hanem a minőséget? Ahogy a bor is, a különböző kávéfajtákat is 1-100-ig szokás pontozni – a határ pedig igencsak fent húzódik, ugyanis a 95 pontos kávék számítanak először luxusnak.

Az ilyen fajta kávéknál már nem csak az számít, hogy vannak pirítva, milyen volt az érlelésük, milyen farmról vagy milyen éghajlatról érkeztek – az is fontos, hogy a csomagokban nem lehet törött vagy sérült babszem. A szigorú követelmények miatt ezért a leszüretelt termésnek sokszor csak 1 százaléka felel meg az elvárásoknak.

A mama kotyogósa nem lesz jó

A kávé ízén felül abszolút számít az is, hogy a szüretelés után mikor és hogyan pörkölték meg a babokat, hogy megőrizzék azok maximális frissességét és ízét. Sok kávézó maga végzi a pörkölést hosszú kutatómunka után, mivel minden pici farm minden pici szállítmánya más és más eljárást igényel. A felhasználásnál a víz hőfoka és ph-értéke ugyancsak fontos tényezők – ezek vizsgálatára külön laboratóriumok is működnek.

Vagyis bármennyire is akarjuk magunkat meglepni valamilyen luxuskávéval, általában egész egyszerűen nem érdemes, hiszen legyen az a fél kiló kávészám 20-45 ezer forint, a mama kotyogósa vagy a szupermarketben vett néhány tízezres presszógép nem fogja visszaadni a minőséget, amelyet ezek a kávék nyújthatnak.

©

Inkább csak lefőzzük velük pénzünket. És itt idéznénk gyorsan a kávésok alap bon mot-ját: a kávét sose főzzük, hanem készítjük!

Nem a luxuskávé teszi a luxuskávéházat

Éppen ezért talán jobban megéri elnézni egy kávézóba és egy baristára bízni magunkat – habár a luxuskávézókat nem mindig a luxuskávék teszik. Ha jó kávét akarunk inni, irány egy új hullámos kávéház. A luxuskávéházak ugyanis teljesen másról szólnak.

A budapesti új hullámos kávézókról itt olvashat.

Az egyik ilyen kávéház az olasz Antico Caffé Greco, Róma második legöregebb kávéháza, ahol maga Casanova is kortyolgatott feketét a lottó feltalálása és egy hölgy elcsábítása között. Itt egy csésze kávét nagyjából 3 ezer forintért mérnek, az árban pedig nem csak a kávé minősége van benne, hanem a történelmi légkör is.

Hasonló árak vannak a nápolyi Café Gambriniusban, Oscar Wilde és Ernest Hemingway egykori, máig nyitva tartó törzshelyén is. Történelme miatt vonulhatott be a luxuskategóriába a párizsi Café de la Paix is, ahova előszeretettel járt Emile Zola és Guy de Maipassant.

A Café Florian pedig nem csak a történelem és luxus, hanem a társadalomtudomány rajongóinak is érdekes lehet: a XVIII. század korai éveitől nyitva áll kávéház volt az első, ahova beengedtek nőket is. A kávéház ráadásul részben múzeumként is működik – 300 évből lehet is mit kiállítani.

A luxuskávéházakat ezen felül sokszor a luxusmárkák teszik luxussá. Dubaiban az Armani, St. Tropezben Roberto Cavalli, Tokióban a Gucci nyitott saját kávézót – utóbbiban egy csésze kávét nem úszunk meg 4 ezer forint alatt. 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!