Persze a luxus is sokrétegű fogalom – Magyarországon a fiatalok nem is nagyon tudnak vele mit kezdeni –, de mondjuk, a 20 ezer forintnál drágább fél kilós kiszerelésű kávékat már bátran sorolhatjuk ebben a kategóriába.

Ilyen például a Szent Helena szigetekről származó St. Helena. E kávé termelése magához Napóleonhoz köthető, aki a legenda szerint maga ültette el száműzetése alatt az első cserjéket a szigeten. Hogy ez mennyire igaz, azt nem tudjuk, de az biztos, hogy az itteni kávéról ódákat zengett a rangjától fosztott császár.

A panamai Boquete-ben termesztett kávé, a Hacienda La Esmeralda ennél is költségesebb mulatság, ha a reggeli feketéről van szó. Mintegy 75 – 100 ezer forintos áron juthatunk hozzá, de csak külön, a termelők által megrendezett aukciókon.

Kávékülönlegességek egy kiállításon

Fülöp Máté

A rekorder mégsem ez, hanem a Finca el Injerto, amelynek fél kilója egy aukció során 140 ezer forintnyi összegért kelt el.

Ám néha nem csak az ár a meglepő…

Nem csak az ár számít, az is, honnan jön… ki

A világ egyik legdrágább kávéja, a Kopi Luwak több szempontból is különleges. Egyrészt több mint 45 ezer forint fél kilója, másrészt nem az teszi egzotikussá, hogy hol nő. A kávébabok érlelésének fontos része ugyanis az, hogy a termés végigmenjen a pálmasodró (a cibetmacskafélék családjába tartozó ragadozó emlős – a szerk.) emésztőrendszerén. Csak onnantól kezdve feldolgozható, miután távozott onnan.

Bele se merünk gondolni, ki és hogyan jött rá, hogy ez a kávé a legjobb dolog a világon, de végtére is az ember arra is rájött, hogy a tehéntej fogyasztható és mekkora siker lett – tanulság: kóstoljunk meg mindent, bárhonnan vagy bármiből jön. A Luwaknak akkora sikere van manapság a világon, hogy különböző kávéházak is nyíltak, melyekben csak ezt a különlegességet kínálják.

Kávébabok válogatása Kelet-Timorban

AFP / Jim Watson, pool

A Black Ivory márka szintén az emésztéssel lesz luxusáru – itt a kávébab az elefántok emésztőrendszerén megy keresztül. A thaiföldi kávé 35 grammjának ára 20 ezer forint körül mozog.

Csak a termés 1 százaléka megfelelő

De hogy is működik a kávé besorolása luxuscikként, ha nem az árát nézzük, hanem a minőséget? Ahogy a bor is, a különböző kávéfajtákat is 1-100-ig szokás pontozni – a határ pedig igencsak fent húzódik, ugyanis a 95 pontos kávék számítanak először luxusnak.

Az ilyen fajta kávéknál már nem csak az számít, hogy vannak pirítva, milyen volt az érlelésük, milyen farmról vagy milyen éghajlatról érkeztek – az is fontos, hogy a csomagokban nem lehet törött vagy sérült babszem. A szigorú követelmények miatt ezért a leszüretelt termésnek sokszor csak 1 százaléka felel meg az elvárásoknak.

A mama kotyogósa nem lesz jó

A kávé ízén felül abszolút számít az is, hogy a szüretelés után mikor és hogyan pörkölték meg a babokat, hogy megőrizzék azok maximális frissességét és ízét. Sok kávézó maga végzi a pörkölést hosszú kutatómunka után, mivel minden pici farm minden pici szállítmánya más és más eljárást igényel. A felhasználásnál a víz hőfoka és ph-értéke ugyancsak fontos tényezők – ezek vizsgálatára külön laboratóriumok is működnek.

Vagyis bármennyire is akarjuk magunkat meglepni valamilyen luxuskávéval, általában egész egyszerűen nem érdemes, hiszen legyen az a fél kiló kávészám 20-45 ezer forint, a mama kotyogósa vagy a szupermarketben vett néhány tízezres presszógép nem fogja visszaadni a minőséget, amelyet ezek a kávék nyújthatnak.

Fülöp Máté

Inkább csak lefőzzük velük pénzünket. És itt idéznénk gyorsan a kávésok alap bon mot-ját: a kávét sose főzzük, hanem készítjük!

Nem a luxuskávé teszi a luxuskávéházat

Éppen ezért talán jobban megéri elnézni egy kávézóba és egy baristára bízni magunkat – habár a luxuskávézókat nem mindig a luxuskávék teszik. Ha jó kávét akarunk inni, irány egy új hullámos kávéház. A luxuskávéházak ugyanis teljesen másról szólnak.

A budapesti új hullámos kávézókról itt olvashat.

Az egyik ilyen kávéház az olasz Antico Caffé Greco, Róma második legöregebb kávéháza, ahol maga Casanova is kortyolgatott feketét a lottó feltalálása és egy hölgy elcsábítása között. Itt egy csésze kávét nagyjából 3 ezer forintért mérnek, az árban pedig nem csak a kávé minősége van benne, hanem a történelmi légkör is.

Hasonló árak vannak a nápolyi Café Gambriniusban, Oscar Wilde és Ernest Hemingway egykori, máig nyitva tartó törzshelyén is. Történelme miatt vonulhatott be a luxuskategóriába a párizsi Café de la Paix is, ahova előszeretettel járt Emile Zola és Guy de Maipassant.

A Café Florian pedig nem csak a történelem és luxus, hanem a társadalomtudomány rajongóinak is érdekes lehet: a XVIII. század korai éveitől nyitva áll kávéház volt az első, ahova beengedtek nőket is. A kávéház ráadásul részben múzeumként is működik – 300 évből lehet is mit kiállítani.

A luxuskávéházakat ezen felül sokszor a luxusmárkák teszik luxussá. Dubaiban az Armani, St. Tropezben Roberto Cavalli, Tokióban a Gucci nyitott saját kávézót – utóbbiban egy csésze kávét nem úszunk meg 4 ezer forint alatt.