szerző:
Kanicsár Ádám András
Tetszett a cikk?

Az, hogy mi a luxus, sok mindentől függ. Anyagi körülményektől, társadalmi neveltetéstől, sőt a történelmi korszaktól is. De vajon mit jelent a mai fiatalok számára? Mivé lett a luxus abban a világban, ahol hitellel minden megvásárolható, ahol nincsenek távolságok és ahol mindennek van egy barátságosabb árú verziója? És mi a luxus Magyarországon? A polgári lét?

Mi is a luxus? Tizennégy és huszonhat év közötti fiatalokkal beszélgetve az ember könnyen rájöhet, hogy a válasz bonyolultabb és árnyaltabb, mint azt valaha is gondolta volna. Míg a tinédzserek érthetően – és persze várhatóan – meglehetősen könnyedén sorolnak fel százezres tételeket a luxus alsó határát megjelölve, addig a 24-26 évesek meglehetősen minimális szinten jelölték meg a luxus kezdetét.

Ami igencsak meglepő: a megkérdezettek körében nem merült fel az a gondolat, hogy milliós vagy milliárdos nagyságrendekkel dobálózzon. Vagyis néhány százezer forint már a fiatalok számára is luxus kategória, a felső tízezer szférája. A fiatalok nem mernek nagyot álmodni.

Csak az Apple

A legtöbbjük szerint a luxuskategória leginkább a telefonoknál, tableteknél és laptopoknál kezdődik. Edina (17) szerint például egy 150 ezer forinttól kezdődő Dell laptop ugyanannyira lehet már luxusproduktum, mint egy 300 ezer forintos Apple-termék, míg a 14 éves Fanni szerint a luxus egyszerűen olyan tárgynál kezdődik, amit „nem lehet zsebből megvenni”.

©

Míg a többség az Apple márkát sokszor úgy említette meg, hogy „valójában nem is éri meg az árát”, említés esett arról is, hogy valami akkor luxus, ha „csak a márkaneve miatt ér ötször annyit, mint a valós értéke”. Ám a luxus nem mindenki szerint egyenlő minden esetben a rongyrázással. András (16) szerint a luxusterméknek tartott Apple-t nem véletlenül emlegetik annyit: „Az Apple-termékeket nem csak azért veszik az emberek, mert drágák és mert státuszszimbólumok, hanem a megbízhatóságuk miatt is”.

Gyémántokkal kirakott iPhone

A felnőttebb korosztály már sokkal kisebb határokkal méri a luxust. Enikő (26) szerint például „egy táblagép vagy laptop is luxus, ha nem csak a feltétlenül szükséges szoftver fut rajta”. A 25 éves Kata szerint napjainkban egy 50 ezer feletti telefon- vagy számítógéphez kötődő költség is luxusnak számít. Krisztián (25) szerint a mai világban „ha valaki meg akar venni valamit, akkor biztosan talál rá olyan megoldást, ami viszonylag olcsó”, vagyis a költséghatékony megoldás átlépése már jelentheti a luxuskategóriát. Szerinte luxust mindig lehet találni, csak annak nem mindig van értelme – „ ilyen például egy aranyozott, gyémántokkal kirakott iPhone”.

A gyémántokkal kirakott iPhone példája remekül mutatja azt, hogy a felnőtt megkérdezettek többsége szerint a luxus fogalma valahol erős rokoni kötelékeket ápol a feleslegesség fogalmával. A 26 éves Enikő szerint például „luxus, amikor csak azért veszek meg valamit, hogy az életminőségemet javítsam, és nem azért, mert szükségem van rá”, Matyi (22) szerint pedig a luxus ott kezdődik, „ha bizonyos dolgokra annyi pénzt költ az ember, hogy a töredékéből is megoldható lenne hasonló minőségűt venni”.

Vajna Tímea szerint pedig minden nőnek jár gyémánt.

A polgári lét már luxus

A többség számára a luxus olyan életet jelent, ami még abszolút nem egyenlő a gazdagsággal és a fényűzéssel, csupán a szimpla, egyszerű élettel. A mai fiatal generáció szerint a normális polgári lét egész egyszerűen luxusszámba megy. A 25 éves Kata szerint évi két nyaralás, két autó és havonta 400 ezer forint összekereset már luxus, ám hozzáteszi, hogy valójában „ennek kéne az alapnak lennie”. A 16 éves Péter szerint a luxus egész egyszerűen ott kezdődik, ha megengedhetünk magunknak valamit: "például ha nem akarok dolgozni vagy házi feladatot csinálni, akkor nem teszem, és inkább játszom". Levi (15) is egészen alul szab határt: "A luxus ott kezdődik, mikor valakinek nem kell aggódnia amiatt, hogy túléli-e a következő napot" – mondja. A 22 éves Dani szerint pedig a luxus egyszerűen az, "ha a bolt előtt nem kell megnéznem, mennyi pénz van a számlámon vagy a pénztárcámban".

©

Minden jel szerint a fiatal generáció számára a luxus és a gazdag életmódhoz kapcsolódó tárgyak és tevékenységek valójában nem távoliak a normális középrétegtől. Vagyis amit a fiatalok luxusnak látnak – valójában egy elérhető polgári lét. Így felvetődik a kérdés: a fiatal generáció számára a jó élet már luxuskategória?

Persze nem mindenki gondolkozik ilyen borúsan. Jackie (22) szerint a luxus egyszerűen az, amikor „már nem kell foglalkoznunk a pénzzel”, Krisztián (25) szerint „a kiemelkedően drága dolgok”. Rea (20) szerint pedig az, mikor „átlagos jövedelem feletti életmódot tudsz folytatni”.

Európa még nem luxus

Hasonlóan sarkalatos az utazás kérdése. Krisztián (25) szerint az utazás egyáltalán nem nevezhető luxusnak, hiszen „egy átlagember el tud utazni, ha máshova nem is, akkor belföldre”, a 25 éves Barnabás szerint viszont a belföldi utazás sem esik ki mindenképpen a luxuskategóriából, hiszen „a Balatonon is el lehet költeni egy vagyont”. Panna (16) szerint a luxus valahol ott kezdődik, ha személyautóval megyünk az ország valamely távolabbi pontjába.

Edina (17) szerint „mindent ki lehet hozni reális áron” bár az Európán kívüli kontinenseket már luxusnak tartja. Sokan emelték ki azt, hogy a luxus inkább az utazások számától és hosszától függ. Fontos a desztináció fajtája is – többek szerint például egy tengerpart (ez a legnépszerűbb) vagy hegyvidék már a felsőbb rétegek célpontja. A luxus valahol legakadémikusabb megfogalmazását András (16) fejtette ki. Szerinte utazni valójában nem luxus, hiszen hosszas spórolással el lehet jutni bárhova. Luxus, ha úti célunkhoz nem kell gyűjtenünk.

Drága kenyér

Az étkezésnél is a felnőtt létbe csöppenteknél látszott, hogy a luxuskategóriát alacsonyan mérik. Kata (25) szerint egy 2000 forint feletti főétel már átlagon felüli kiadás, ha pedig bevásárlásról van szó, akkor élünk luxuskörülmények között, „mikor nem mindenből a legolcsóbbat veszi az ember”. Enikő (26) ennél is lejjebb szabja meg a határt. Szerinte ha „nem otthon étkezünk” már a felső kategóriában mozgunk – vagyis egy „200 forintos croissaint” is luxusnak számít.

A többség szerint egyszerűen a drága, ötcsillagos és nagy hírnévvel bíró éttermek számítanak a felső rétegek kiváltságainak, olyan fogások és ételek, amelyek különleges, nem mindennapi alapanyagokból készültek. Többen hangsúlyozták, hogy egy-egy étkezés egy ilyen vendéglátóhelyen nem mindenképpen számít kivételes eseménynek, az viszont számít, milyen gyakran eszünk ott. Felbukkant egy némileg romantikus nézet is, hogy az étkezés nem lehet luxus, hiszen egyszerűen színesebbé teszi az életet: „Inkább ételre költsünk, mint felesleges technikai dolgokra, kóstoljunk meg minél több mindent, ismerjük meg ilyen téren a világot” – mondta a 14 éves Zita.

©

Mivel fiatalokról van szó, az alkohol mint luxus még nem igazán került előtérbe. Bár volt, aki szóba hozta. Edina (17) szerint például olyan borbárba járni, ahol a bort direkt az ételhez igazítják, már valamilyen szinten luxus, ahol pedig egy deci jó fehéret vagy vöröset 1000-2000 forintért adnak, szintén nem megengedhető az átlagpolgár számára. Bianka (14) kiemelte, hogy hallott már arról is, hogy egy üveg bor 50 ezer forintba kerül – ezt nem csak luxusnak tartja, de „már túlzásnak” is.

„Az egyik hülyeség, a másik fogalom”

Hogy mi a trendi és a luxus között a különbség nem volt fogas kérdés, hiszen a trendi a fiatalok gondolkodása szerint egész egyszerűen nem függ a pénztől. Péter (16) így beszélt a témáról: „A trendi nem feltétlen luxustermék, tekintve, ha egy hajgumit rak mindenki a bal karjára és az lesz a trendi, attól még nem lesz luxus. A luxust kevés ember engedheti meg magának, a trendi viszont tömeghasználatot jelent.”

Vagyis a trendit nem kötik mindenképpen a minőséghez vagy az elérhetőséghez – nem úgy, mint a divatot. Dani szerint viszont ettől függetlenül van erős kötelék a trendi és a luxusholmik között: „Manapság a trendit a cégek határozzák meg, és ebből alakul ki a luxus. Nem is olyan régen luxus volt, ha volt a telefonodban kamera. Ahogy az idő telt, trendi lett. Aztán a jó felbontás lett a luxus. Majd minden telefonban egyre jobb lett a felbontás. A trendi és a luxus közötti legnagyobb különbség az idő. A luxus idővel trendi lesz.” Timi (16) a legkevésbé sem látja árnyaltan a különbséget: „Az egyik hülyeség, a másik fogalom”.

Torzult fogalom?

Nehéz eldönteni a válaszok után, hogy mi is a luxus és még nehezebb szembenézni a ténnyel, hogy valójában kiderült. Luxusnak valahol talán annak kéne lennie, hogy többmilliós dizájnerruhákban járunk, mesebeli tájakra utazunk és aranyra festett Ferrarival utazunk a Como-tó melletti villánkba. Vagy például így mozizunk.

De úgy néz ki, országunkban a luxus egy erősen átalakult, sőt talán torzult fogalommá vált. A luxus a nyugatibb országokban való egyszerű polgári léttel vált egyenlővé, az egyszerű középréteggel. Hogy a fiatalok naivak-e, ők látják-e túl borúsan a helyzetet, nem lehet megmondani. De amíg a középrétegi lét a luxus, addig lehet, hogy talán nem is teljesít olyan jól az ország.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!