Egy videón ásít az összes cuki kisállat – a tudomány jegyében
Azt eddig is tudtuk, hogy az ásítás fontos élettani funkcióval rendelkezik, ám egy friss biológiai kutatás új összefüggésekre mutatott rá az agyi funkciók és az ásítás hossza között.
hvg.hu
A tudósok már rég bebizonyították, hogy az ásítás fontos szerepet tölt be az emberi működésben, többek között segíti lehűteni az agyat, javítja a keringést és növeli az éberséget.
A tudósok legutóbb azt vizsgálták, hogy a különböző állatfajok milyen hosszan ásítanak, és ebből megpróbáltak arra következtetni, hogy milyen komplexitású aggyal rendelkeznek az egyes állatfajok – írja az IFL Science.
A kutatás során megfigyelték, hogy minél magasabb az agykéregi neuronok száma, az ásítás annál tovább tart, vagyis az agy annál bonyolultabb, az intelligencia pedig annál magasabb – áll a The Royal Society Biology Letters nevű tudományos folyóirat cikkében.
Az ember, akinek közel 12 milliárd agykéregi neuronja van, átlagosan 6-7 másodperen át ásít. Az elefántok, akik 11 milliárd agykéregi neuronnal rendelkeznek, fél másodperccel kevesebb ideig ásítanak, mint az emberek. A nyulak és a patkányok például egy vagy fél másodpercen át ásítanak, hogy lehűtsék apró agyukat.
Ugyanakkor a tudósok arra következtettek, hogy az anatómiai struktúra, például a fej és az állkapocs mérete és formája nem felelős az ásítás hosszáért, a hosszú fejű állatok, mint például a lovak vagy a gorillák sem ásítanak hosszabban, mint az emberek.
„Oktatás, egészségügy, humántőke, infrastruktúra. Ezeket biztosan meg kell finanszírozni. És ekkor fog kiderülni, hogy gyakorlatilag semmi másra nem marad pénz.” Pogátsa Zoltán szerint a tanárok bérét meg kellene háromszorozni, Mészáros Lőrinc vagyonát viszont csak egyszet lehet elvenni. A közgazdászt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.