Hogyan tanul az agy? Meglepő felfedezést tettek a tudósok
Egérkísérletekkel bizonyították a kutatók, hogy nem minden szinapszis követi ugyanazt a tanulási mintázatot az agyban – és ennek a felfedezésnek lehet egy fontos jelentősége is.
#neuronok
Elkészítették az agy valaha volt legrészletesebb 3D-s térképét, áttörést hozhat az idegtudományban
Mindössze egy köbmilliméternyi terület, mégis rengeteg dolog látszik rajta: amerikai tudósok átfogó térképet készítettek egy egér agyának apró szegletéről, ez pedig több betegség kezelésében is fontos lehet.
Egy titkos sejtcsoportot az agyban szabályozhatja az egész immunrendszert
Amerikai kutatók írták le először azokat az idegsejteket, amelyek karmesterként irányítják a szervezet immunrendszerét: szólnak a megfelelő sejteknek, ha kell még egy kis segítség a fertőzés leküzdésére, és visszavesznek belőlük, ha már elmúlt a veszély.
Rájöttek, hogy két rendszer működik az ember agyában: mindkettő számol, csak épp máshogy
Német kutatók bizonyították be azt, ami eddig csupán feltételezés volt: valóban két különböző rendszer dolgozik az emberi agyban a mennyiségek meghatározására. A határvonalat a négy jelenti.
Lehet, hogy megvan a válasz arra, mi üzeni meg az agyunknak, hogy nem kéne többet enni
Érdekes felfedezést tettek amerikai kutatók: a teltségérzetben szerepe lehet az ízérzékelésben részt vevő sejtekből érkező jeleknek is, nem csak azoknak, amelyek a belekből erednek.
160 éve ezen a napon megszületett a magyar orvos, aki elméletével felforgatta az orvostudományt
Százhatvan éve, 1863. augusztus 28-án született Lenhossék Mihály anatómus, akadémikus, a neurontan egyik megalapozója.
Enyhíthető lehet a depresszió a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak lehetséges új gyógymódjával
A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Berényi Antal által vezetett MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok laboratóriumában végzett kutatás új terápiás lehetőségeket jelenthet a depresszió kezelésében.
Akár a skizofrénia terápiájához is vezethet a Semmelweis Egyetem kutatóinak felfedezése
A 110 éve leírt skizofréniáról már számos tanulmány született, a pontos neuropatológiai hátterét azonban mindeddig nem tárták fel – most a Semmelweis Egyetem kutatása ért el egy fontos eredményt a területen.
Mégsem volt buta izomagyú a hírhedt őshüllő, okosabb lehetett, mint eddig hittük
Akár eszközök használatára és problémák megoldására is képesek lehettek a T-rexhez hasonló theropodák – állítják tudósok. A madarak agyának vizsgálatából következtetnek arra, hogy igazából egészen okos lehetett ez a dinoszaurusz.
Kutatók rájöttek, mi okozhatja a szaglásvesztést a koronavírus-fertőzésnél
A T-sejtek által okozott gyulladás állhat a szaglással kapcsolatos problémák mögött a Covid-fertőzésen átesettek körében.
Csináltak egy mesterséges agyat, aztán megtanították videójátékozni
A Petri-csészébe rakott „hálózat” nem csak irányítani tudta a képernyőn megjelenő ütőt, visszajelzést is kapott arról, hogy mennyire ügyes.
Az elhízás elleni gyógyszert fejlesztenek a németek, a cukorbetegséget is segíthet megelőzni
A kutatók azt találták, hogy ha az agyban legátolnak egy agyi enzimet, azzal csökkenthető az étvágy, ezzel pedig az elhízás és a cukorbetegség is megelőzhető.
0,000 000 000 001 másodperc alatt 2 milliárd képet néz át az új mesterséges intelligencia
Először használtak amerikai kutatók fotonikus (fényalapú) eszközben mesterséges intelligenciát, hogy kiküszöbölve számos hardverelemet, elképesztő tempójú képfelismerést érjenek el.
A sarkköri kutatóknak összemegy az agyuk
Ha az ember sokáig időzik olyan helyen, ahol a környezet nem változik, az az agyműködésre is hatással van – ezt állapították meg berlini szakemberek, akik sarkkutatóknál tapasztaltak ilyet.
Egy videón ásít az összes cuki kisállat – a tudomány jegyében
Azt eddig is tudtuk, hogy az ásítás fontos élettani funkcióval rendelkezik, ám egy friss biológiai kutatás új összefüggésekre mutatott rá az agyi funkciók és az ásítás hossza között.
Már a magazti agyban is van kommunikáció
Egy osztrák kutatócsoportnak első ízben sikerült kimutatnia ideghálózatok fejlődését magzatok agyában. Ezek az idegszövevények csecsemőkortól öregkorig különböző feladatok ellátásáért felelősek, például az ingerek feldolgozásáért és az azokra adott válaszért, a rövidtávú memóriáért vagy a látásért.
Nyolc tudós osztozik a hárommillió dolláros Kavli-díjon
Nyolc amerikai, brit és német tudóst ismertek el a három kategóriában egy-egymillió dollárral járó norvég Kavli-díjjal olyan kutatásokért, amelyek révén az emberiség bepillanthatott a világegyetem távoli, eldugott csücskeibe, megismerhette a legkisebb részecskéket a Földön, s gyarapíthatta tudását az idegsejtek közötti kommunikációról.
1