Hogyan tanul az agy? Meglepő felfedezést tettek a tudósok
Egérkísérletekkel bizonyították a kutatók, hogy nem minden szinapszis követi ugyanazt a tanulási mintázatot az agyban – és ennek a felfedezésnek lehet egy fontos jelentősége is.
Egérkísérletekkel bizonyították a kutatók, hogy nem minden szinapszis követi ugyanazt a tanulási mintázatot az agyban – és ennek a felfedezésnek lehet egy fontos jelentősége is.
Mindössze egy köbmilliméternyi terület, mégis rengeteg dolog látszik rajta: amerikai tudósok átfogó térképet készítettek egy egér agyának apró szegletéről, ez pedig több betegség kezelésében is fontos lehet.
Amerikai kutatók írták le először azokat az idegsejteket, amelyek karmesterként irányítják a szervezet immunrendszerét: szólnak a megfelelő sejteknek, ha kell még egy kis segítség a fertőzés leküzdésére, és visszavesznek belőlük, ha már elmúlt a veszély.
Érdekes felfedezést tettek amerikai kutatók: a teltségérzetben szerepe lehet az ízérzékelésben részt vevő sejtekből érkező jeleknek is, nem csak azoknak, amelyek a belekből erednek.
A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Berényi Antal által vezetett MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok laboratóriumában végzett kutatás új terápiás lehetőségeket jelenthet a depresszió kezelésében.
A 110 éve leírt skizofréniáról már számos tanulmány született, a pontos neuropatológiai hátterét azonban mindeddig nem tárták fel – most a Semmelweis Egyetem kutatása ért el egy fontos eredményt a területen.
Akár eszközök használatára és problémák megoldására is képesek lehettek a T-rexhez hasonló theropodák – állítják tudósok. A madarak agyának vizsgálatából következtetnek arra, hogy igazából egészen okos lehetett ez a dinoszaurusz.
A T-sejtek által okozott gyulladás állhat a szaglással kapcsolatos problémák mögött a Covid-fertőzésen átesettek körében.
A Petri-csészébe rakott „hálózat” nem csak irányítani tudta a képernyőn megjelenő ütőt, visszajelzést is kapott arról, hogy mennyire ügyes.
A kutatók azt találták, hogy ha az agyban legátolnak egy agyi enzimet, azzal csökkenthető az étvágy, ezzel pedig az elhízás és a cukorbetegség is megelőzhető.
Először használtak amerikai kutatók fotonikus (fényalapú) eszközben mesterséges intelligenciát, hogy kiküszöbölve számos hardverelemet, elképesztő tempójú képfelismerést érjenek el.
Ha az ember sokáig időzik olyan helyen, ahol a környezet nem változik, az az agyműködésre is hatással van – ezt állapították meg berlini szakemberek, akik sarkkutatóknál tapasztaltak ilyet.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban megjelent tanulmányból kiderül, hogy egyedül az emberi agyra jellemző, hogy mérete a kor előre haladtával csökken. Még közeli rokonainknál, a csimpánzoknál sem találkozunk ezzel a jelenséggel, aminek egyik oka az lehet, hogy mi emberek tovább élünk.